IP-cím osztályok
Mi az IP-cím?
Az IP (Internet Protocol) cím egy numerikus címke, amelyet a kommunikációhoz az IP-t használó számítógépes hálózathoz csatlakoztatott eszközökhöz rendelnek.
Az IP-cím egy adott gép azonosítójaként működik egy adott hálózaton. Segít abban is, hogy virtuális kapcsolatot alakítson ki a cél és a forrás között. Az IP-címet IP-számnak vagy internetcímnek is nevezik. Segít meghatározni a címzési és csomagsémák technikai formátumát. A legtöbb hálózat a TCP-t az IP-vel kombinálja.
Az IP-cím négy számból áll, mindegyik szám egy-három számjegyet tartalmaz, és egyetlen pont (.) választja el az egyes számokat vagy számjegykészleteket.

IP-cím két részre oszlik:
- Előtag: Az IP-cím előtag része azonosítja azt a fizikai hálózatot, amelyhez a számítógép csatlakozik. . Az előtag hálózati címként is ismert.
- Utótag: Az utótag rész azonosítja az egyes számítógépeket a hálózaton. Az utótagot gazdagép címnek is nevezik.
IP fejléc osztályok:
Osztály | Címtartomány | Alhálózati maszkolás | Példa IP | Vezető bitek | Hálózatok maximális száma | Alkalmazás |
---|---|---|---|---|---|---|
IP osztály A | 1 a 126 | 255.0.0.0 | 1.1.1.1 | 8 | 128 | Nagyszámú gazdagéphez használják. |
IP osztály B | 128 a 191 | 255.255.0.0 | 128.1.1.1 | 16 | 16384 | Közepes méretű hálózatokhoz használható. |
IP osztály C | 192 a 223 | 255.255.255.0 | 192.1.11. | 24 | 2097157 | Helyi hálózathoz használják. |
IP osztály D | 224 a 239 | NA | NA | NA | NA | Tartalék több feladat elvégzésére. |
IP osztály E | 240 a 254 | NA | NA | NA | NA | Ez az osztály kutatási és fejlesztési célokra van fenntartva. |
Hogyan működik az IP-cím?
Az IP-cím egy IP-hálózatban úgy működik, mint a postai cím. Például egy postacím két címet, címet vagy az Ön területét, a ház címét kombinálja.
A cím vagy az Ön területe egy adott területhez tartozó összes ház csoportcíme. A ház címe az adott területen lévő otthonainak egyedi címe. Itt az Ön területét egy PIN-kód jelöli.
Ebben a példában a hálózati cím tartalmazza az összes olyan gazdagépet, amely egy adott hálózathoz tartozik. A gazdagép címe egy adott gazdagép egyedi címe a hálózatban.
Mi az osztályos megszólítás?
Az osztályos címzés olyan hálózat, amely az Internet architektúráját címzi 1981-től az osztály nélküli tartományok közötti útválasztás 1993-as bevezetéséig.
Ez a címzési módszer az IP-címet négy címbit alapján öt külön osztályra osztja.
Itt az A, B, C osztály három különböző hálózati méretű hálózathoz kínál címeket. A D osztályt csak csoportos küldésre használják, az E osztályt pedig kizárólag kísérleti célokra tartják fenn.
Nézzük meg részletesen az egyes hálózati osztályokat:
A osztályú hálózat
Ezt az IP-címosztályt akkor használják, ha nagyszámú gazdagép van. Az A osztályú hálózatokban az első 8 bit (más néven első oktett) azonosítja a hálózatot, a többi pedig 24 bittel rendelkezik a gazdagép számára a hálózatba.
Az A osztályú cím például a 102.168.212.226. Itt a „102” segít azonosítani a hálózatot, a 168.212.226 pedig a gazdagépet.
Az A osztályú 127.0.0.0 és 127.255.255.255 közötti címek nem használhatók, és visszacsatolási és diagnosztikai funkciók számára vannak fenntartva.
B osztályú hálózat
A B osztályú IP-címekben a bináris címek 10-el kezdődnek. Ebben az IP-címben az osztály decimális száma, amely 128 és 191 között lehet. A 127-es szám a visszahurkoláshoz van fenntartva, amelyet a helyi gép belső tesztelésére használnak. Az első 16 bit (más néven két oktett) segít a hálózat azonosításában. A fennmaradó 16 bit a hálózaton belüli gazdagépet jelzi.
A B osztályú IP-cím például a 168.212.226.204, ahol a *168 212* a hálózatot, a *226.204* pedig a Hut hálózati gazdagép azonosítását segíti.
C osztályú hálózat
A C osztály egy olyan IP-címtípus, amelyet a kis hálózatokhoz használnak. Ebben az osztályban három oktettet használnak a hálózat behúzására. Ez az IP 192 és 223 között van.
Az ilyen típusú hálózati címzési módszerekben az első két bit 1-re, a harmadik bit pedig 0-ra van állítva, ami a cím első 24 bitjét teszi azzá, a fennmaradó bit pedig a gazdagép címévé. A helyi hálózatok többnyire C osztályú IP-címet használtak a hálózathoz való csatlakozáshoz.
Példa C osztályú IP-címre:
192.168.178.1
D osztályú hálózat
A D osztályú címeket csak csoportos küldési alkalmazásokhoz használják. A D osztályt soha nem használják rendszeres hálózati műveletekre. Ez az osztály az első három bitet „1”-re, a negyedik bitet pedig „0”-ra szólítja meg. A D osztályú címek 32 bites hálózati címek. A tartományon belüli összes érték a multicast csoportok egyedi azonosítására szolgál.
Ezért nem szükséges a gazdagép címét az IP-címből kivonni, így a D osztálynak nincs alhálózati maszkja.
Példa D osztályú IP-címre:
227.21.6.173
E osztályú hálózat
Az E osztályú IP-címet úgy határozzák meg, hogy a kezdő négy hálózati címbitet 1-ben kell megadni, ami lehetővé teszi, hogy kettő 240.0.0.0 és 255.255.255.255 közötti címeket építsen be. Az E osztály azonban le van foglalva, és használata nincs meghatározva. Ezért sok hálózati megvalósítás elveti ezeket a címeket, mint meghatározatlanokat vagy illegálisakat.
Példa E osztályú IP-címre:
243.164.89.28
Az osztályos IP-címzés korlátai
Íme az osztályos IP-címzési módszer hátrányai/hátrányai:
- Fennáll annak a veszélye, hogy hamarosan elfogy a címterület
- Az osztályhatárok nem ösztönözték a címterület hatékony kiosztását
A hálózati azonosító kiosztásának szabályai
A hálózati azonosító hozzárendelése az alábbi szabályok alapján történik:
- A hálózati azonosító nem kezdődhet 127-tel, mert a 127 az A osztályú címhez tartozik, és a belső visszahurkolási funkciók számára van fenntartva.
- Az 1-re beállított hálózati azonosító minden bitje IP szórási címként való használatra van fenntartva, és nem használható.
- A hálózati azonosító minden bitje 0-ra van állítva. Egy adott gazdagép jelölésére szolgálnak a helyi hálózaton, és nem kell őket irányítani.
Összegzésként
- Az IP (Internet Protocol) cím egy numerikus címke, amelyet a kommunikációhoz az IP-t használó számítógépes hálózathoz csatlakoztatott eszközökhöz rendelnek.
- Az IP-cím két részre oszlik: 1) Előtag 2) Utótag
- Az IP-cím a hálózatban úgy működik, mint a postai cím. Például egy postacím két címet, címet vagy az Ön területét, a ház címét kombinálja.
- Az A osztályú hálózatban az első 8 bit (más néven első oktett) azonosítja a hálózatot, a többi pedig 24 bittel rendelkezik a gazdagép számára a hálózatba.
- A B osztályú hálózatokban az első 16 bit (más néven két oktett) segít a hálózat azonosításában. A fennmaradó 16 bit a hálózaton belüli gazdagépet jelzi.
- A C osztályban három nyolcast használnak a hálózat behúzására. Ez az IP 192 és 223 között van.
- A D osztályú címek 32 bites hálózati címek. A tartományon belüli összes érték a multicast csoportok egyedi azonosítására szolgál.
- Az E osztályú IP-címet úgy határozzák meg, hogy a kezdő négy hálózati cím bitet 1-ben tartalmazza.
- Az IP-címosztályok legnagyobb hátránya, hogy hamarosan kifogy a címterület.
- A hálózati azonosító hozzárendelésének fontos szabálya, hogy a hálózati azonosító nem kezdődhet 127-tel, mivel ez a szám az A osztályú címhez tartozik, és belső visszahurkolási funkciók számára van fenntartva.