IP-cím osztályok

Mi az IP-cím?

Az IP (Internet Protocol) cím egy numerikus címke, amelyet a kommunikációhoz az IP-t használó számítógépes hálózathoz csatlakoztatott eszközökhöz rendelnek.

Az IP-cím egy adott gép azonosítójaként működik egy adott hálózaton. Segít abban is, hogy virtuális kapcsolatot alakítson ki a cél és a forrás között. Az IP-címet IP-számnak vagy internetcímnek is nevezik. Segít meghatározni a címzési és csomagsémák technikai formátumát. A legtöbb hálózat a TCP-t az IP-vel kombinálja.

Az IP-cím négy számból áll, mindegyik szám egy-három számjegyet tartalmaz, és egyetlen pont (.) választja el az egyes számokat vagy számjegykészleteket.

Az IP-cím részei
Az IP-cím részei

IP-cím két részre oszlik:

  • Előtag: Az IP-cím előtag része azonosítja azt a fizikai hálózatot, amelyhez a számítógép csatlakozik. . Az előtag hálózati címként is ismert.
  • Utótag: Az utótag rész azonosítja az egyes számítógépeket a hálózaton. Az utótagot gazdagép címnek is nevezik.
Az IP4 osztályok típusai
Az IP4 osztályok típusai

IP fejléc osztályok:

Osztály Címtartomány Alhálózati maszkolás Példa IP Vezető bitek Hálózatok maximális száma Alkalmazás
IP osztály A 1 a 126 255.0.0.0 1.1.1.1 8 128 Nagyszámú gazdagéphez használják.
IP osztály B 128 a 191 255.255.0.0 128.1.1.1 16 16384 Közepes méretű hálózatokhoz használható.
IP osztály C 192 a 223 255.255.255.0 192.1.11. 24 2097157 Helyi hálózathoz használják.
IP osztály D 224 a 239 NA NA NA NA Tartalék több feladat elvégzésére.
IP osztály E 240 a 254 NA NA NA NA Ez az osztály kutatási és fejlesztési célokra van fenntartva.

Hogyan működik az IP-cím?

Az IP-cím egy IP-hálózatban úgy működik, mint a postai cím. Például egy postacím két címet, címet vagy az Ön területét, a ház címét kombinálja.

A cím vagy az Ön területe egy adott területhez tartozó összes ház csoportcíme. A ház címe az adott területen lévő otthonainak egyedi címe. Itt az Ön területét egy PIN-kód jelöli.

Ebben a példában a hálózati cím tartalmazza az összes olyan gazdagépet, amely egy adott hálózathoz tartozik. A gazdagép címe egy adott gazdagép egyedi címe a hálózatban.

Mi az osztályos megszólítás?

Az osztályos címzés olyan hálózat, amely az Internet architektúráját címzi 1981-től az osztály nélküli tartományok közötti útválasztás 1993-as bevezetéséig.

Ez a címzési módszer az IP-címet négy címbit alapján öt külön osztályra osztja.

Itt az A, B, C osztály három különböző hálózati méretű hálózathoz kínál címeket. A D osztályt csak csoportos küldésre használják, az E osztályt pedig kizárólag kísérleti célokra tartják fenn.

Nézzük meg részletesen az egyes hálózati osztályokat:

A osztályú hálózat

Ezt az IP-címosztályt akkor használják, ha nagyszámú gazdagép van. Az A osztályú hálózatokban az első 8 bit (más néven első oktett) azonosítja a hálózatot, a többi pedig 24 bittel rendelkezik a gazdagép számára a hálózatba.

Az A osztályú cím például a 102.168.212.226. Itt a „102” segít azonosítani a hálózatot, a 168.212.226 pedig a gazdagépet.

Az A osztályú 127.0.0.0 és 127.255.255.255 közötti címek nem használhatók, és visszacsatolási és diagnosztikai funkciók számára vannak fenntartva.

B osztályú hálózat

A B osztályú IP-címekben a bináris címek 10-el kezdődnek. Ebben az IP-címben az osztály decimális száma, amely 128 és 191 között lehet. A 127-es szám a visszahurkoláshoz van fenntartva, amelyet a helyi gép belső tesztelésére használnak. Az első 16 bit (más néven két oktett) segít a hálózat azonosításában. A fennmaradó 16 bit a hálózaton belüli gazdagépet jelzi.

A B osztályú IP-cím például a 168.212.226.204, ahol a *168 212* a hálózatot, a *226.204* pedig a Hut hálózati gazdagép azonosítását segíti.

C osztályú hálózat

A C osztály egy olyan IP-címtípus, amelyet a kis hálózatokhoz használnak. Ebben az osztályban három oktettet használnak a hálózat behúzására. Ez az IP 192 és 223 között van.

Az ilyen típusú hálózati címzési módszerekben az első két bit 1-re, a harmadik bit pedig 0-ra van állítva, ami a cím első 24 bitjét teszi azzá, a fennmaradó bit pedig a gazdagép címévé. A helyi hálózatok többnyire C osztályú IP-címet használtak a hálózathoz való csatlakozáshoz.

Példa C osztályú IP-címre:

192.168.178.1

D osztályú hálózat

A D osztályú címeket csak csoportos küldési alkalmazásokhoz használják. A D osztályt soha nem használják rendszeres hálózati műveletekre. Ez az osztály az első három bitet „1”-re, a negyedik bitet pedig „0”-ra szólítja meg. A D osztályú címek 32 bites hálózati címek. A tartományon belüli összes érték a multicast csoportok egyedi azonosítására szolgál.

Ezért nem szükséges a gazdagép címét az IP-címből kivonni, így a D osztálynak nincs alhálózati maszkja.

Példa D osztályú IP-címre:

227.21.6.173

E osztályú hálózat

Az E osztályú IP-címet úgy határozzák meg, hogy a kezdő négy hálózati címbitet 1-ben kell megadni, ami lehetővé teszi, hogy kettő 240.0.0.0 és 255.255.255.255 közötti címeket építsen be. Az E osztály azonban le van foglalva, és használata nincs meghatározva. Ezért sok hálózati megvalósítás elveti ezeket a címeket, mint meghatározatlanokat vagy illegálisakat.

Példa E osztályú IP-címre:

243.164.89.28

Az osztályos IP-címzés korlátai

Íme az osztályos IP-címzési módszer hátrányai/hátrányai:

  • Fennáll annak a veszélye, hogy hamarosan elfogy a címterület
  • Az osztályhatárok nem ösztönözték a címterület hatékony kiosztását

A hálózati azonosító kiosztásának szabályai

A hálózati azonosító hozzárendelése az alábbi szabályok alapján történik:

  • A hálózati azonosító nem kezdődhet 127-tel, mert a 127 az A osztályú címhez tartozik, és a belső visszahurkolási funkciók számára van fenntartva.
  • Az 1-re beállított hálózati azonosító minden bitje IP szórási címként való használatra van fenntartva, és nem használható.
  • A hálózati azonosító minden bitje 0-ra van állítva. Egy adott gazdagép jelölésére szolgálnak a helyi hálózaton, és nem kell őket irányítani.

Összegzésként

  • Az IP (Internet Protocol) cím egy numerikus címke, amelyet a kommunikációhoz az IP-t használó számítógépes hálózathoz csatlakoztatott eszközökhöz rendelnek.
  • Az IP-cím két részre oszlik: 1) Előtag 2) Utótag
  • Az IP-cím a hálózatban úgy működik, mint a postai cím. Például egy postacím két címet, címet vagy az Ön területét, a ház címét kombinálja.
  • Az A osztályú hálózatban az első 8 bit (más néven első oktett) azonosítja a hálózatot, a többi pedig 24 bittel rendelkezik a gazdagép számára a hálózatba.
  • A B osztályú hálózatokban az első 16 bit (más néven két oktett) segít a hálózat azonosításában. A fennmaradó 16 bit a hálózaton belüli gazdagépet jelzi.
  • A C osztályban három nyolcast használnak a hálózat behúzására. Ez az IP 192 és 223 között van.
  • A D osztályú címek 32 bites hálózati címek. A tartományon belüli összes érték a multicast csoportok egyedi azonosítására szolgál.
  • Az E osztályú IP-címet úgy határozzák meg, hogy a kezdő négy hálózati cím bitet 1-ben tartalmazza.
  • Az IP-címosztályok legnagyobb hátránya, hogy hamarosan kifogy a címterület.
  • A hálózati azonosító hozzárendelésének fontos szabálya, hogy a hálózati azonosító nem kezdődhet 127-tel, mivel ez a szám az A osztályú címhez tartozik, és belső visszahurkolási funkciók számára van fenntartva.

Olvasson többet Bővebben