IoT oktatóanyag: Bevezetés a dolgok internetébe (IoT alapjai)
Mi az az IoT (dolgok internete)?
Internet of Things (IoT) fizikai objektumok vagy emberek hálózata, úgynevezett „dolgok”, amelyek szoftverrel, elektronikával, hálózattal és érzékelőkkel vannak beágyazva, és lehetővé teszik ezen objektumok számára, hogy adatokat gyűjtsenek és cseréljenek. Az IoT célja az internetkapcsolat kiterjesztése a szabványos eszközökről, például számítógépről, mobilról, táblagépről, egészen a viszonylag buta eszközökig, mint például a kenyérpirító.
Az IoT gyakorlatilag mindent „okossá” tesz azáltal, hogy az adatgyűjtés, az AI algoritmus és a hálózatok erejével javítja életünk egyes aspektusait. Az IoT-ben az is lehet, ha valaki diabéteszfigyelő implantátummal rendelkezik, egy állat nyomkövető eszközökkel stb.

Az IoT története
- 1970 – Felvetődött a csatlakoztatott eszközök tényleges ötlete
- 1990 – John Romkey megalkotott egy kenyérpirítót, amelyet az interneten keresztül lehetett be- és kikapcsolni
- 1995 – A Siemens bemutatta az első M2M-hez épített cellás modult
- 1999 – A „dolgok internete” kifejezést Kevin Ashton használta a P&G-nél végzett munkája során, amely széles körben elfogadottá vált.
- 2004 – A kifejezést olyan híres publikációk említik, mint a Guardian, a Boston Globe és a Scientific American
- 2005 – Az ENSZ Nemzetközi Távközlési Uniója (ITU) közzétette első jelentését ebben a témában.
- 2008 – Megszületett a tárgyak internete
- 2011 – A Gartner, a piackutató cég kutatásaiba bevonja a „dolgok internete” technológiát
Hogyan működik az IoT?
A teljes IoT-folyamat magukkal az eszközökkel kezdődik, például okostelefonokkal, okosórákkal, elektronikus készülékekkel, például TV-vel, mosógéppel, amely segít az IoT platformmal való kommunikációban.
Ebben az IoT-oktatóanyagban az IoT-rendszer négy alapvető összetevőjét ismerjük meg:
1) Érzékelők/eszközök: Az érzékelők vagy eszközök kulcsfontosságú összetevői, amelyek segítenek élő adatok gyűjtésében a környező környezetből. Mindezek az adatok különféle bonyolultságúak lehetnek. Ez lehet egy egyszerű hőmérséklet-figyelő érzékelő, vagy lehet videojel formájában.
Egy eszköz különféle típusú érzékelőkkel rendelkezhet, amelyek többféle feladatot látnak el külön az érzékeléstől. Példa: A mobiltelefon olyan eszköz, amely több érzékelővel, például GPS-szel, kamerával rendelkezik, de az okostelefon nem képes érzékelni ezeket a dolgokat.
2) Csatlakozás: Az összes összegyűjtött adat egy felhő infrastruktúrába kerül. Az érzékelőket különféle kommunikációs médiumok segítségével kell a felhőhöz csatlakoztatni. Ezek a kommunikációs médiumok közé tartoznak a mobil vagy műholdas hálózatok, a Bluetooth, a WI-FI, a WAN stb.
3) Adatfeldolgozás: Miután ezeket az adatokat összegyűjtötték, és a felhőbe kerülnek, a szoftver feldolgozza az összegyűjtött adatokat. Ez a folyamat lehet pusztán a hőmérséklet ellenőrzése, leolvasás olyan eszközökön, mint a váltakozó áramú vagy a fűtőtestek. Azonban néha nagyon összetett is lehet, például tárgyak azonosítása, számítógépes látás használata videón.
4) Felhasználói felület: Az információnak valamilyen módon a végfelhasználó rendelkezésére kell állnia, ami elérhető riasztások indításával a telefonján, vagy e-mailben vagy szöveges üzenetben történő értesítéssel. A felhasználónak néha szüksége lehet egy interfészre, amely aktívan ellenőrzi az IoT-rendszerét. Például a felhasználónak kamera van az otthonában. Egy webszerver segítségével szeretne hozzáférni a videofelvételhez és az összes hírfolyamhoz.
Ez azonban nem mindig egyirányú kommunikáció. Az IoT-alkalmazástól és a rendszer összetettségétől függően a felhasználó olyan műveletet is végrehajthat, amely lépcsőzetes hatásokat hozhat létre.
Például, ha a felhasználó bármilyen változást észlel a hűtőszekrény hőmérsékletében, akkor az IoT technológia segítségével mobiltelefonja segítségével be kell tudni állítani a hőmérsékletet.
Szintén ellenőrizze: A legjobb dolgok internetes (IoT) vállalatai
IoT alkalmazások
Ebben az IoT-oktatóanyagban különféle IoT-alkalmazásokat fogunk látni:
Az IoT-megoldásokat számos iparágban széles körben alkalmazzák. Az alábbiakban bemutatunk néhány leggyakoribb IoT-alkalmazást:
Alkalmazás típusa | Description |
---|---|
Intelligens termosztátok | A használati szokások ismeretében segít megtakarítani a fűtési számlákra fordított erőforrásokat. |
Összekapcsolt autók | Az IoT segít az autógyártó cégeknek a számlázási, parkolási, biztosítási és egyéb kapcsolódó dolgok automatikus kezelésében. |
Tevékenységkövetők | Segít megörökíteni a pulzusmintát, a kalóriafelhasználást, az aktivitási szintet és a bőr hőmérsékletét a csuklóján. |
Smart Outlets | Távolról kapcsolja be vagy ki bármelyik eszközt. Azt is lehetővé teszi, hogy nyomon kövesse az eszköz energiaszintjét, és egyéni értesítéseket kapjon közvetlenül az okostelefonjára. |
Parkolóérzékelők | Az IoT technológia segít a felhasználóknak telefonjukon azonosítani a parkolóhelyek valós idejű elérhetőségét. |
Connect Health | Az összekapcsolt egészségügyi rendszer koncepciója lehetővé teszi a valós idejű egészségügyi monitorozást és a betegellátást. Segít a betegadatokon alapuló jobb orvosi döntéshozatalban. |
Okos város | A Smart City minden típusú felhasználási lehetőséget kínál, beleértve a forgalomirányítást a vízelosztásig, a hulladékgazdálkodásig stb. |
Okos otthon | Az intelligens otthon magában foglalja a kapcsolatot az otthonában. Ide tartoznak a füstérzékelők, háztartási gépek, izzók, ablakok, ajtózárak stb. |
Intelligens ellátási lánc | Segít valós időben követni az árukat, miközben azok úton vannak, vagy rávenni a beszállítókat a készletinformációk cseréjére. |
Szintén ellenőrizze: A legjobb IoT-eszközök
A tárgyak internete (IoT) kihívásai
Jelenleg az IoT számos kihívással néz szembe, mint például:
- Elégtelen tesztelés és frissítése
- Adatbiztonsággal és magánélettel kapcsolatos aggodalom
- Szoftver összetettsége
- Adatmennyiségek és értelmezés
- Integráció mesterséges intelligenciával és automatizálással
- Az eszközök állandó tápellátást igényelnek, ami nehézkes
- Interakció és rövid távú kommunikáció
Az IoT előnyei
Az IoT technológia legfontosabb előnyei a következők:
- Technikai optimalizálás: Az IoT technológia sokat segít a technológiák fejlesztésében és jobbá tételében. Például az IoT segítségével a gyártó képes adatokat gyűjteni különböző autóérzékelőkről. A gyártó elemzi ezeket, hogy javítsa a kialakítását és hatékonyabbá tegye őket.
- Továbbfejlesztett adatgyűjtés: A hagyományos adatgyűjtésnek megvannak a korlátai, és passzív felhasználásra tervezték. Az IoT megkönnyíti az adatokkal kapcsolatos azonnali cselekvést.
- Csökkentett hulladék: Az IoT valós idejű információkat kínál a hatékony döntéshozatalhoz és az erőforrások kezeléséhez. Például, ha egy gyártó több autómotornál talál problémát, nyomon tudja követni ezeknek a motoroknak a gyártási tervét, és megoldja ezt a problémát a gyártószalaggal.
- Továbbfejlesztett ügyfél-elköteleződés: Az IoT lehetővé teszi az ügyfelek élményének javítását a problémák észlelésével és a folyamat javításával.
Az IoT hátrányai
Most pedig lássuk az IoT néhány hátrányát ebben a tárgyak internete oktatóanyagában:
- Biztonság: Az IoT technológia összekapcsolt eszközök ökoszisztémáját hozza létre. A folyamat során azonban a rendszer a megfelelő biztonsági intézkedések ellenére kevés hitelesítési ellenőrzést kínálhat.
- Privacy: Az IoT használata jelentős mennyiségű személyes adatot tesz közzé, rendkívül részletesen, a felhasználó aktív részvétele nélkül. Ez rengeteg adatvédelmi problémát okoz.
- Rugalmasság: Óriási aggodalomra ad okot az IoT-rendszerek rugalmassága. Főleg egy másik rendszerrel való integrációról van szó, mivel a folyamatban sokféle rendszer vesz részt.
- Bonyolultság: Az IoT rendszer kialakítása is meglehetősen bonyolult. Ráadásul a telepítés és a karbantartás sem túl egyszerű.
- Compliance: Az IoT-nek megvannak a maga szabályai és előírásai. A megfelelés azonban összetettsége miatt meglehetősen nagy kihívást jelent.
Az IoT legjobb gyakorlatai
A dolgok internete oktatóanyagában most megismerkedünk az IoT bevált módszereivel.
- Tervezzen termékeket a megbízhatóság és a biztonság érdekében
- Használjon erős hitelesítési és biztonsági protokollokat
- A nem alapvető szolgáltatások letiltása
- Gondoskodjon arról, hogy az internet által kezelt és az IoT-felügyeleti központok és szolgáltatások biztonságosak legyenek
- Az energiahatékony algoritmusokat úgy kell megtervezni, hogy a rendszer hosszabb ideig aktív legyen.
Összegzésként
- Bevezetés a dolgok internetébe (IoT): A tárgyak internete (IoT) fizikai tárgyakból vagy „dolgoknak” nevezett emberekből álló hálózat, amely szoftverekkel, elektronikával, hálózattal és érzékelőkkel van beágyazva, és lehetővé teszi ezen objektumok számára, hogy adatokat gyűjtsenek és cseréljenek.
- A csatlakoztatott eszközök tényleges ötlete 1970-ben merült fel
- Az IoT keretrendszer négy kulcsfontosságú összetevője: 1) érzékelők/eszközök, 2) kapcsolat, 3) adatfeldolgozás, 4) felhasználói felület
- Az IoT különféle alkalmazásai az intelligens termosztátok, a csatlakoztatott autók, a tevékenységkövetők, az intelligens kimenetek, a Connect Health stb.
- A műszaki optimalizálás, az adatgyűjtés javítása, a hulladék csökkentése, az ügyfelek fokozottabb elkötelezettsége az IoT legfontosabb előnyei
- A biztonság, az adatvédelem, a komplexitás és a megfelelőség az IoT kulcsfontosságú kihívásai