TCP/IP-modell: Mik azok a rétegek és protokollok? TCP/IP verem

Mi az a TCP/IP modell?

TCP/IP modell segít meghatározni, hogy egy adott számítógép hogyan csatlakozzon az internethez, és hogyan kell az adatokat továbbítani közöttük. Segít virtuális hálózat létrehozásában, ha több számítógépes hálózat kapcsolódik egymáshoz. A TCP/IP modell célja, hogy lehetővé tegye a kommunikációt nagy távolságokon.

A TCP/IP a rövidítése Transmission Control Protocol/Internet Protocol. A TCP/IP Stacket kifejezetten olyan modellnek tervezték, amely rendkívül megbízható és végpontok közötti bájtfolyamot kínál megbízhatatlan internetkapcsolaton keresztül.

TCP jellemzők

Íme a TCP IP protokoll alapvető jellemzői:

  • Rugalmas TCP/IP architektúra támogatása
  • Könnyű több rendszert hozzáadni a hálózathoz.
  • A TCP IP protokollcsomagban a hálózat érintetlen marad mindaddig, amíg a forrás és a célgép megfelelően nem működött.
  • A TCP egy kapcsolatorientált protokoll.
  • A TCP megbízhatóságot kínál, és biztosítja, hogy a nem sorrendben érkező adatok rendbe legyenek állítva.
  • A TCP lehetővé teszi az áramlásvezérlés megvalósítását, így a küldő soha nem terheli túl a vevőt adatokkal.

A TCP/IP modell négy rétege

Ebben a TCP/IP oktatóanyagban elmagyarázzuk a TCP/IP modell különböző rétegeit és azok funkcióit:

TCP/IP fogalmi rétegek
TCP/IP fogalmi rétegek

A TCP IP-modell funkcionalitása négy rétegre oszlik, és mindegyik külön protokollt tartalmaz.

A TCP/IP egy réteges szerverarchitektúra rendszer, amelyben minden egyes réteg egy meghatározott funkció szerint van meghatározva. Mind a négy TCP IP-réteg együttműködve továbbítja az adatokat egyik rétegből a másikba.

  • Alkalmazási réteg
  • Szállítási réteg
  • Internet réteg
  • Hálózati interfész
A TCP/IP modell négy rétege

A TCP/IP modell négy rétege

Alkalmazási réteg

Az alkalmazási réteg kölcsönhatásba lép egy alkalmazásprogrammal, amely az OSI modell legmagasabb szintjét jelenti. Az alkalmazási réteg az OSI réteg, amely a legközelebb van a végfelhasználóhoz. Ez azt jelenti, hogy az OSI alkalmazási réteg lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy más szoftveralkalmazásokkal kommunikáljanak.

Az alkalmazási réteg kölcsönhatásba lép a szoftveralkalmazásokkal egy kommunikáló komponens megvalósítása érdekében. Az adatok alkalmazási program általi értelmezése mindig kívül esik az OSI modell hatókörén.

Az alkalmazási rétegre példa egy olyan alkalmazás, mint a fájlátvitel, e-mail, távoli bejelentkezés stb.

Az alkalmazási rétegek funkciója a

  • Az Application-layer segít a kommunikációs partnerek azonosításában, az erőforrások elérhetőségének meghatározásában és a kommunikáció szinkronizálásában.
  • Lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy bejelentkezzenek egy távoli gazdagépre
  • Ez a réteg különféle e-mail szolgáltatásokat biztosít
  • Ez az alkalmazás elosztott adatbázis-forrásokat és hozzáférést biztosít a különféle objektumokról és szolgáltatásokról szóló globális információkhoz.

Szállítási réteg

A szállítási réteg a hálózati rétegre épül annak érdekében, hogy adatátvitelt biztosítson a forrásrendszer gépén lévő folyamatból a célrendszeren lévő folyamatba. Egy vagy több hálózaton tárolja, és a szolgáltatási funkciók minőségét is fenntartja.

Meghatározza, hogy mennyi adatot kell hova és milyen sebességgel küldeni. Ez a réteg az alkalmazási rétegtől kapott üzenetekre épül. Segít abban, hogy az adategységek hibamentesen és sorrendben legyenek kézbesítve.

A szállítási réteg segít a kapcsolat megbízhatóságának szabályozásában az áramlásvezérlésen, a hibakezelésen, valamint a szegmentáláson vagy a szegmentáláson keresztül.

A szállítási réteg a sikeres adatátvitelt is nyugtázza, és elküldi a következő adatot, ha nem történt hiba. A TCP a szállítási réteg legismertebb példája.

A szállítási rétegek fontos funkciói

  • A munkamenet rétegtől kapott üzenetet szegmensekre osztja, és számozással sorozatot alkot.
  • A szállítási réteg gondoskodik arról, hogy az üzenet a megfelelő folyamathoz kerüljön kézbesítésre a célgépen.
  • Azt is biztosítja, hogy a teljes üzenet hiba nélkül megérkezzen, különben újra el kell küldeni.

Internet réteg

Az internetes réteg a TCP/IP-modell TCP/IP rétegeinek második rétege. Hálózati rétegként is ismert. Ennek a rétegnek az a fő feladata, hogy bármilyen hálózatról küldje el a csomagokat, és minden számítógépről, amelyen mégis elérik a célt, függetlenül attól, hogy milyen útvonalat használnak.

Az Internet réteg funkcionális és eljárási módszert kínál a változó hosszúságú adatsorozatok egyik csomópontról a másikra való átvitelére különféle hálózatok segítségével.

Az üzenettovábbítás a hálózati rétegen nem ad garantáltan megbízható hálózati réteg protokollt.

A hálózati réteghez tartozó rétegkezelési protokollok a következők:

  1. Útválasztási protokollok
  2. Multicast csoportkezelés
  3. Hálózati szintű cím hozzárendelés.

A hálózati interfész réteg

A hálózati interfész réteg a négyrétegű TCP/IP modellnek ez a rétege. Ezt a réteget hálózati hozzáférési rétegnek is nevezik. Segít meghatározni, hogyan kell adatokat küldeni a hálózaton.

Azt is tartalmazza, hogy a biteket hogyan kell optikailag jelezni olyan hardvereszközökkel, amelyek közvetlenül kapcsolódnak egy hálózati közeghez, például koaxiális, optikai, koaxiális, üvegszálas vagy csavart érpárú kábeleken.

A hálózati réteg az OSI referenciamodell cikkében meghatározott adatsor kombinációja. Ez a réteg határozza meg, hogyan kell az adatokat fizikailag elküldeni a hálózaton keresztül. Ez a réteg felelős az adatok átviteléért ugyanazon a hálózaton lévő két eszköz között.

Az OSI és a TCP/IP modellek közötti különbségek

Az OSI és a TCP/IP modell közötti különbség

Az OSI és a TCP/IP modell közötti különbség

Íme néhány fontos különbség a OSI és TCP/IP modell:

OSI modell TCP/IP modell
Az ISO (Nemzetközi Szabványügyi Szervezet) fejlesztette ki. Az ARPANET (Advanced Research Project Agency Network) fejlesztette ki.
Az OSI modell egyértelmű különbséget tesz az interfészek, szolgáltatások és protokollok között. A TCP/IP-nek nincsenek egyértelmű megkülönböztető pontjai a szolgáltatások, interfészek és protokollok között.
Az OSI a nyílt rendszerek összekapcsolására utal. A TCP arra utal Transmission Control Protocol.
Az OSI a hálózati réteget használja az útválasztási szabványok és protokollok meghatározásához. A TCP/IP csak az Internet réteget használja.
Az OSI vertikális megközelítést követ. A TCP/IP horizontális megközelítést követ.
OSI modell használjon két különálló fizikai és adatkapcsolati réteget az alsó rétegek funkcióinak meghatározásához. A TCP/IP csak egy réteget (hivatkozást) használ.
Az OSI rétegeknek hét rétegük van. A TCP/IP négy rétegből áll.
Az OSI modellben a szállítási réteg csak kapcsolatorientált. A TCP/IP-modell egy rétege kapcsolatorientált és kapcsolat nélküli is.
Az OSI modellben az adatkapcsolati réteg és a fizikai külön réteg. A TCP-ben a fizikai és az adatkapcsolatot egyetlen gazdagép-hálózat rétegként kombinálják.
A munkamenet- és prezentációs rétegek nem részei a TCP-modellnek. A TCP-modellben nincs munkamenet és prezentációs réteg.
Az internet megjelenése után határozták meg. Ezt az internet megjelenése előtt határozták meg.
Az OSI fejléc minimális mérete 5 bájt. A fejléc minimális mérete 20 bájt.

A leggyakoribb TCP/IP protokollok

Néhány széles körben használt leggyakoribb TCP/IP protokoll:

TCP

Transmission A Control Protocol egy internetes protokollcsomag, amely az üzenetet TCP szegmensekre bontja, és a fogadó oldalon újra összeállítja.

IP

Egy internetprotokoll-cím, amelyet an IP-cím egy numerikus címke. Minden olyan eszközhöz hozzá van rendelve, amely a számítógép hálózat amely az IP-t használja a kommunikációhoz. Útválasztó funkciója lehetővé teszi az internetezést, és lényegében létrehozza az internetet. Az IP és a TCP kombinációja lehetővé teszi virtuális kapcsolat kialakítását a cél és a forrás között.

HTTP

A Hypertext Transfer Protocol a World Wide Web alapja. Weboldalak és más hasonló erőforrások átvitelére szolgál a HTTP szerverről vagy webszerverről a webkliensre vagy a HTTP kliensre. Amikor olyan webböngészőt használ, mint pl Google Chrome or Firefox, webklienst használ. Segíti a HTTP-t a távoli szerverektől kért weboldalak átvitelében.

SMTP

Az SMTP a Simple mail transfer protocol rövidítése. Ez a protokoll támogatja az egyszerű levélátviteli protokollként ismert e-mailt. Ez a protokoll segít az adatok másik e-mail címre történő elküldésében.

SNMP

Az SNMP a Simple Network Management Protocol rövidítése. Ez egy keretrendszer, amelyet az interneten lévő eszközök kezelésére használnak a TCP/IP protokoll használatával.

DNS

A DNS a Domain Name System rövidítése. Egy IP-cím, amely egy gazdagép internetkapcsolatának egyedi azonosítására szolgál. A felhasználók azonban inkább neveket használnak a címek helyett az adott DNS-hez.

TELNET

A TELNET a terminálhálózat rövidítése. Létrehozza a kapcsolatot a helyi és a távoli számítógép között. A kapcsolatot úgy hozta létre, hogy szimulálni tudja a helyi rendszert a távoli rendszeren.

FTP

Az FTP a File Transfer Protocol rövidítése. Ez egy leggyakrabban használt szabványos protokoll a fájlok egyik gépről a másikra való továbbítására.

A TCP/IP modell előnyei

Íme a TCP/IP modell használatának előnyei/előnyei:

  • Segít a különböző típusú számítógépek közötti kapcsolat létrehozásában/beállításában.
  • Az operációs rendszertől függetlenül működik.
  • Számos útválasztási protokollt támogat.
  • Lehetővé teszi az internetezést a szervezetek között.
  • A TCP/IP modell rendkívül méretezhető kliens-szerver architektúrával rendelkezik.
  • Önállóan működtethető.
  • Számos útválasztási protokollt támogat.
  • Használható két számítógép közötti kapcsolat létrehozására.

A TCP/IP modell hátrányai

Íme néhány hátránya a TCP/IP modell használatának:

  • A TCP/IP egy bonyolult beállítási és kezelési modell.
  • A TCP/IP sekély/overhead értéke magasabb, mint az IPX (Internetwork Packet Exchange).
  • Ebben a modellben a szállítási réteg nem garantálja a csomagok kézbesítését.
  • A protokoll cseréje a TCP/IP-ben nem egyszerű.
  • Nincs egyértelmű elválasztása szolgáltatásaitól, interfészeitől és protokolljaitól.

Összegzésként

  • A TCP/IP modell teljes formája a következőképpen magyarázható Transmission Control Protocol/Internet Protocol.
  • A TCP támogatja a rugalmas architektúrát
  • Az alkalmazási réteg kölcsönhatásba lép egy alkalmazásprogrammal, amely az OSI modell legmagasabb szintjét jelenti.
  • Az Internet réteg a TCP/IP modell második rétege. Hálózati rétegként is ismert.
  • A szállítási réteg a hálózati rétegre épül annak érdekében, hogy adatátvitelt biztosítson a forrásrendszer gépén lévő folyamatból a célrendszeren lévő folyamatba.
  • A hálózati interfész réteg a négyrétegű TCP/IP modellnek ez a rétege. Ezt a réteget hálózati hozzáférési rétegnek is nevezik.
  • Az OSI modellt az ISO (Nemzetközi Szabványügyi Szervezet), míg a TCP/IP modellt az ARPANET (Advanced Research Project Agency Network) fejlesztette ki.
  • Az IP-címként is ismert Internet Protocol-cím egy numerikus címke.
  • A HTTP a World Wide Web alapja.
  • Az SMTP a Simple mail transfer protocol rövidítése, amely támogatja az e-mailt egyszerű levéltovábbításnak nevezik.
  • Az SNMP a Simple Network Management Protocol rövidítése.
  • A DNS a Domain Name System rövidítése.
  • A TELNET a terminálhálózat rövidítése. Létrehozza a kapcsolatot a helyi és a távoli számítógép között
  • Az FTP a File Transfer Protocol rövidítése. Ez egy leggyakrabban használt szabványos protokoll a fájlok egyik gépről a másikra való továbbítására.
  • A TCP/IP modell legnagyobb előnye, hogy segít kapcsolatot létesíteni/beállítani különböző típusú számítógépek között.
  • A TCP/IP egy bonyolult beállítási és kezelési modell.
  • Melyek a TCP/IP rétegek különböző típusai?
    Négyféle TCP/IP réteg létezik.

    1. Alkalmazási réteg
    2. Szállítási réteg
    3. Internet réteg
    4. Hálózati interfész