Mi az a használhatósági tesztelés? Szoftver UX

Használhatósági tesztelés

Használhatósági tesztelés Más néven felhasználói élménytesztelés (UX) egy tesztelési módszer annak mérésére, hogy egy szoftveralkalmazás mennyire egyszerű és felhasználóbarát. A megcélzott végfelhasználók kis csoportja szoftveralkalmazást használ a használhatósági hibák feltárására. A használhatóság tesztelése elsősorban az alkalmazás egyszerű használatára, az alkalmazás rugalmasságára a vezérlők kezelésében és az alkalmazás azon képességére összpontosít, hogy teljesítse céljait.

Ez a tesztelés az SDLC kezdeti tervezési szakaszában javasolt, ami jobban átlátja a felhasználók elvárásait.

Miért végezzünk használhatósági tesztelést?

Fontos az esztétika és a dizájn. A termék megjelenése általában meghatározza, hogy mennyire jól működik.

Sok olyan szoftveralkalmazás/webhely van, amely csúnyán meghibásodik az indítást követően a következő okok miatt:

• Hova kattintsam tovább?
• Melyik oldalon kell navigálni?
• Melyik ikon vagy szakzsargon mit jelképez?
• A hibaüzenetek nem következetesek vagy nem hatékonyan jelennek meg
• A munkamenet ideje nem elegendő.

Szoftverfejlesztés, A használhatósági tesztelés a fejlesztési ciklus korai szakaszában azonosítja a rendszer használhatósági hibáit, és megmentheti a terméket a meghibásodástól.

Példák használhatósági tesztelési tesztesetek

Ennek a tesztelésnek a célja a felhasználók elégedettsége, és elsősorban a rendszer következő paramétereire koncentrál:

A rendszer hatékonysága

• Könnyen megtanulható a rendszer?
• Hasznos a rendszer és hozzáadott értéket jelent a célközönség számára?
• Esztétikusak a felhasznált tartalom, színek, ikonok, képek?

Hatékonyság

• A kívánt képernyő vagy weboldal eléréséhez kevés navigációra van szükség, és a görgetősávokat ritkán kell használni.
• Az egységesség a formátum alkalmazásában/webhelyén lévő képernyő/oldalak száma.
• Lehetőség a szoftveralkalmazásban vagy a webhelyen belüli keresésre.

Pontosság

• Nem szerepelhet elavult vagy helytelen adat, például elérhetőség/cím.
• Nem lehetnek hibás hivatkozások.

Felhasználóbarátság

• A használt kezelőszerveknek magától értetődőnek kell lenniük, és működésükhöz nem szükséges képzés
• Segítséget kell nyújtani a felhasználóknak az alkalmazás/webhely megértésében
• A fenti célokhoz való igazodás segíti a hatékony használhatósági tesztelést

A használhatósági tesztelés módja: Teljes folyamat

A használhatóság tesztelési folyamata a következő fázisokból áll

1. fázis) Tervezés: Ebben a fázisban határozzák meg a használhatósági teszt céljait. Nem cél, hogy önkéntesek üljenek a jelentkezésed elé, és rögzítsék tevékenységeiket. Meg kell határoznia a rendszer kritikus funkcióit és céljait. Feladatokat kell hozzárendelnie a tesztelőkhöz, amelyek ezeket a kritikus funkciókat gyakorolják. Ebben a fázisban kerül meghatározásra a használhatósági tesztelési módszer, a használhatósági tesztelők száma és demográfiai adatai, valamint a tesztjelentések formátuma is.

2. fázis) Toborzás: Ebben a fázisban felveszi a kívánt számú tesztelőt a használhatósági tesztterv szerint. Az Ön demográfiai (életkor, nem stb.) és szakmai (végzettség, munka stb.) profiljának megfelelő tesztelők megtalálása időt vehet igénybe.

3. fázis) Használhatósági tesztelés: Ebben a fázisban ténylegesen végrehajtják a használhatósági teszteket.

4. fázis) Adatelemzés: A használhatósági tesztekből származó adatokat alaposan elemezzük, hogy értelmes következtetéseket vonjunk le, és gyakorlati javaslatokat adjunk a termék általános használhatóságának javítására.

5. fázis) Jelentés: A használhatósági teszt eredményeit megosztják az összes érintett érdekelt féllel, beleértve a tervezőt, a fejlesztőt, az ügyfeleket és a vezérigazgatót.

A használhatóság tesztelésének módszerei: 2 technika

Két módszer áll rendelkezésre a használhatóság tesztelésére:

1. Laboratóriumi használhatósági vizsgálat
2. Távoli használhatóság tesztelése

Laboratóriumi használhatósági vizsgálat:. Ezt a vizsgálatot külön laboratóriumi helyiségben végzik a megfigyelők jelenlétében. A tesztelők végrehajtási feladatokat kapnak. A megfigyelő feladata, hogy figyelemmel kísérje a tesztelők viselkedését, és jelentést készítsen a tesztelés eredményéről. A megfigyelő néma marad a tesztelés során. Ebben a tesztelésben a megfigyelők és a tesztelők is ugyanazon a fizikai helyen vannak.

Távoli használhatóság tesztelése: A tesztelés során a megfigyelők és a tesztelők távolról helyezkednek el. A tesztelők távolról hozzáférnek a tesztelt rendszerhez, és végrehajtják a hozzárendelt feladatokat. A tesztelő hangját, a képernyő tevékenységét, a tesztelők arckifejezéseit egy automata szoftver rögzíti. A megfigyelők elemzik ezeket az adatokat, és beszámolnak a teszt eredményeiről. Példa egy ilyen szoftverre - http://silverbackapp.com/

Hány felhasználóra van szüksége?

Kutatások (Virzi, 1992 és Neilsen Landauer, 1993) azt mutatják 5 felhasználó elegendő a használhatósági problémák 80%-ának feltárásához. Egyes kutatók más számokat javasolnak.

Az igazság az, hogy a szükséges felhasználók tényleges száma az adott alkalmazás összetettségétől és az Ön használhatósági céljaitól függ. A résztvevők használhatóságának növekedése megnövekedett költségeket, tervezést, résztvevőkezelést és adatelemzést eredményez.

De általános iránymutatásként, ha Ön a kis költségvetés és érdeklődik a DIY használhatósági tesztelés iránt 5 jó szám kezdeni. Ha a költségvetés nem korlát a legjobb forduljon tapasztalt szakemberekhez a felhasználók számának meghatározásához.

UX tesztelési ellenőrzőlista

A tesztelés elsődleges célja a kulcsfontosságú használhatósági problémák megtalálása a termék bevezetése előtt. A tesztelés sikeréhez a következőket kell figyelembe venni:

• Kezdje el az UX tesztelését a tervezés és fejlesztés korai szakaszában
• Jó gyakorlat, ha a fejlesztés megkezdése előtt használhatósági tesztet végez a versenytárs termékén. Ez segít meghatározni a használhatósági szabványokat a célközönség számára
• Válassza ki a megfelelő felhasználókat a rendszer teszteléséhez (lehet szakértők/nem szakértő felhasználók/50-50 szakértő és nem szakértő felhasználó)
• Használjon sávszélesség-alakítót. Például a célközönség gyenge hálózati kapcsolattal rendelkezik, korlátozza a hálózati sávszélességet mondjuk 56 Kbps-ra a használhatósági tesztelők számára.
• A tesztelőknek a rendszer kritikus és gyakran használt funkcióira kell koncentrálniuk.
• Minden tesztelőhöz rendeljen egy megfigyelőt. Ez segít a megfigyelőnek, hogy pontosan megjegyezze a tesztelő viselkedését. Ha egy megfigyelőt több tesztelőhöz rendelnek, az eredmények veszélybe kerülhetnek
• Tájékoztassa a tervezőket és a fejlesztőket arról, hogy ez a tesztelési eredmény nem a kudarc, hanem a fejlődés jele.

A használhatóság tesztelésének előnyei

Mint mindennek az életben, a használhatósági tesztelésnek is megvannak az előnyei és hátrányai. Nézzük meg őket

• Segít feltárni a használhatósági problémákat a termék forgalomba hozatala előtt.
• Segít a végfelhasználói elégedettség javításában
• Rendkívül hatékonyvá és hatékonysá teszi rendszerét
• Segít valós visszajelzéseket gyűjteni a rendszert ténylegesen használó célközönségtől a használhatósági teszt során. Nem kell véletlenszerű emberek „véleményeire” hagyatkoznia.

A használhatóság tesztelésének hátrányai

• A használhatósági tesztelés során a költség fontos szempont. A használhatósági tesztlabor létrehozása rengeteg erőforrást igényel. A használhatósági tesztelők toborzása és kezelése szintén költséges lehet

Ezek a költségek azonban megtérülnek a magasabb ügyfél-elégedettség, megtartás és ismételt üzlet formájában. Ezért erősen ajánlott a használhatóság tesztelése.