Adattípusok R-ben példával

Mik az R adattípusai?

A következők az adattípusok vagy adatstruktúrák az R programozásban:

• Skalárok
• Vektorok (numerikus, karakteres, logikai)
• mátrixok
• Adatkeretek
• listák

Alapvető típusok

• A 4.5 egy decimális érték numerikus.
• 4 egy természeti érték, ún egészek. Az egész számok is számok.
• Az IGAZ vagy HAMIS egy logikai érték logikus bináris operátorok az R-ben.
• A " " vagy a ' ' karakteren belüli érték szöveg (karakterlánc). Felhívták őket karakter.

Egy változó típusát az osztályfüggvénnyel ellenőrizhetjük

Példa 1

# Declare variables of different types
# Numeric
x <- 28
class(x)

output:

## [1] "numeric"

Példa 2

# String
y <- "R is Fantastic"
class(y)

output:

## [1] "character"

Példa 3

# Boolean
z <- TRUE
class(z)

output:

## [1] "logical"

Változók

A változók az egyik alapvető adattípus az R-ben, amelyek értékeket tárolnak, és fontos összetevői R programozás, különösen a adattudós. Az R adattípusok változója tárolhat egy számot, egy objektumot, egy statisztikai eredményt, vektort, adatkészletet, modell-előrejelzést, gyakorlatilag bármit, amit R kiad. Ezt a változót később egyszerűen a változó nevének meghívásával használhatjuk.

Ahhoz, hogy R-ben deklaráljuk a változó adatstruktúrákat, változónevet kell rendelnünk. A név nem tartalmazhat szóközt. A szavakhoz való kapcsolódáshoz használhatjuk a _-t.

Ha értéket szeretne hozzáadni a változóhoz az R programozás adattípusaiban, használja a <- vagy =-t.

Íme a szintaxis:

# First way to declare a variable:  use the `<-`
name_of_variable <- value
# Second way to declare a variable:  use the `=`
name_of_variable = value

A parancssorban a következő kódokat írhatjuk be, hogy megnézzük, mi történik:

Példa 1

# Print variable x
x <- 42
x

output:

## [1] 42

Példa 2

y  <- 10
y

output:

## [1] 10

Példa 3

# We call x and y and apply a subtraction
x-y

output:

## [1] 32

Vektor

A vektor egy egydimenziós tömb. Létrehozhatunk egy vektort az összes korábban megismert alapvető R adattípussal. A vektoros adatstruktúrák R-ben való felépítésének legegyszerűbb módja a c parancs használata.

Példa 1

# Numerical
vec_num <- c(1, 10, 49)
vec_num

output:

## [1]  1 10 49

Példa 2

# Character 
vec_chr <- c("a", "b", "c")
vec_chr

output:

## [1] "a" "b" "c"

Példa 3

# Boolean 
vec_bool <-  c(TRUE, FALSE, TRUE)
vec_bool

output:

##[1] TRUE FALSE TRUE

Az R-beli vektor bináris operátorokon aritmetikai számításokat végezhetünk.

Példa 4

# Create the vectors
vect_1 <- c(1, 3, 5)
vect_2 <- c(2, 4, 6)
# Take the sum of A_vector and B_vector
sum_vect <- vect_1 + vect_2
# Print out total_vector
sum_vect

output:

[1]  3  7 11

Példa 5

R-ben lehetőség van egy vektor szeletelésére. Egyes esetekben csak a vektor első öt sora érdekel bennünket. Az [1:5] paranccsal kinyerhetjük az 1-től 5-ig terjedő értéket.

# Slice the first five rows of the vector
slice_vector <- c(1,2,3,4,5,6,7,8,9,10)
slice_vector[1:5]

output:

## [1] 1 2 3 4 5

Példa 6

Az értéktartomány létrehozásának legrövidebb módja a: két szám között. Például a fenti példából felírhatjuk c(1:10), hogy létrehozzunk egy XNUMX-től tízig terjedő értékű vektort.

# Faster way to create adjacent values
c(1:10)

output:

## [1]  1  2  3  4  5  6  7  8  9 10

R Aritmetika Operatorzok

Először az alapvető aritmetikai operátorokat fogjuk látni az R adattípusokban. A következők az R programozás aritmetikai és logikai operátorai, amelyek a következőket jelentik:

Operator	Description
+	Kiegészítés
-	Kivonás
*	Szorzás
/	osztály
^ vagy **	Hatványozás

Példa 1

# An addition
3 + 4

output:

## [1] 7

A fenti R kódot egyszerűen másolhatja és beillesztheti az Rstudio Console-ba. A teljesítmény a # karakter után jelenik meg. Például a print('Guru99') kódot írjuk, a kimenet ##[1] Guru99 lesz.

A ## azt jelenti, hogy kinyomtatjuk a kimenetet, és a szögletes zárójelben lévő szám ([1]) a kijelző száma

A #-el kezdődő mondatok kommentár. Használhatjuk a #-t az R szkripten belül bármilyen megjegyzés hozzáadásához. R nem olvassa el a futási idő alatt.

Példa 2

# A multiplication
3*5

output:

## [1] 15

Példa 3

# A division
(5+5)/2

output:

## [1] 5

Példa 4

# Exponentiation
2^5

output:

Példa 5

## [1] 32

# Modulo
28%%6

output:

## [1] 4

R Logikai Operatorzok

A logikai operátorokkal a vektoron belüli értékeket szeretnénk visszaadni logikai feltételek alapján. Az alábbiakban az R programozás adattípusainak logikai operátorainak részletes listája található

Az R-ben lévő logikai utasítások a []-be vannak csomagolva. Tetszőleges számú feltételes állítást adhatunk hozzá, de ezeket zárójelben kell megadnunk. Ezt a szerkezetet követhetjük feltételes utasítás létrehozásához:

variable_name[(conditional_statement)]

Ha a változó_neve a változóra hivatkozik, akkor az utasításhoz szeretnénk használni. Létrehozzuk a logikai utasítást, azaz a változó_neve > 0. Végül a szögletes zárójellel véglegesítjük a logikai utasítást. Alább egy példa egy logikai állításra.

Példa 1

# Create a vector from 1 to 10
logical_vector <- c(1:10)
logical_vector>5

output:

## [1]FALSE FALSE FALSE FALSE FALSE  TRUE  TRUE  TRUE  TRUE  TRUE

A fenti kimenetben R beolvassa az egyes értékeket, és összehasonlítja a logikai_vektor>5 utasítással. Ha az érték szigorúan meghaladja az ötöt, akkor a feltétel IGAZ, ellenkező esetben HAMIS. R IGAZ és HAMIS vektorral tér vissza.

Példa 2

Az alábbi példában azokat az értékeket szeretnénk kinyerni, amelyek csak a „szigorúan jobb, mint öt” feltételnek felelnek meg. Ehhez a feltételt szögletes zárójelbe foglalhatjuk, amelyet az értékeket tartalmazó vektor előz meg.

# Print value strictly above 5
logical_vector[(logical_vector>5)]

output:

## [1]  6  7  8  9 10

Példa 3

# Print 5 and 6
logical_vector <- c(1:10)
logical_vector[(logical_vector>4) & (logical_vector<7)]

output:

## [1] 5 6