Pozitív tesztelés és negatív tesztelés példákkal
A szoftvertesztelés egy szoftveralkalmazás ellenőrzésének és érvényesítésének folyamata annak ellenőrzésére, hogy az megfelelően működik-e. A cél a hibák felkutatása és a termék minőségének javítása. A szoftver tesztelésének két módja van, nevezetesen a pozitív tesztelés és a negatív tesztelés.
Pozitív tesztelés
Pozitív tesztelés egy olyan típusú tesztelés, amelyet egy szoftveralkalmazáson hajtanak végre az érvényes adatkészletek bemenetként történő megadásával. Ellenőrzi, hogy a szoftveralkalmazás a várt módon viselkedik-e pozitív bemenetekkel vagy sem. Pozitív tesztelés történik annak ellenőrzésére, hogy a szoftveralkalmazás pontosan azt csinálja-e, amit elvárnak tőle.
Például -
Az alkalmazásokban van egy szövegdoboz, amely csak számokat tud fogadni. A 99999-ig terjedő értékek bevitelét a rendszer elfogadja, és ezen kívül semmilyen más érték nem elfogadható. Pozitív teszteléshez állítsa be az érvényes bemeneti értékeket 0 és 99999 között, és ellenőrizze, hogy a rendszer elfogadja-e az értékeket.
Negatív tesztelés
Negatív tesztelés egy tesztelési módszer, amelyet a szoftveralkalmazáson hajtanak végre érvénytelen vagy nem megfelelő adatkészletek bemenetként történő megadásával. Ellenőrzi, hogy a szoftveralkalmazás a várt módon viselkedik-e a negatív vagy nem kívánt felhasználói bevitelekkel. A negatív tesztelés célja annak biztosítása, hogy a szoftveralkalmazás ne omoljon össze, és stabil maradjon érvénytelen adatbevitel esetén.
Például -
Negatív tesztelés hajtható végre A-tól Z-ig vagy a-tól z-ig karakterek beírásával. A szoftverrendszer vagy nem fogadja el az értékeket, vagy hibaüzenetet küld ezekre az érvénytelen adatbevitelekre.
Mindkét tesztnél a következőket kell figyelembe venni:
- Beviteli adat
- Egy művelet, amelyet végre kell hajtani
- Kimeneti eredmény
A pozitív és negatív teszteléshez használt tesztelési technika:
A következő technikákat alkalmazzák a tesztelés pozitív és negatív validálásához:
- Határérték-elemzés
- Egyenértékű particionálás
Határérték elemzés:
Ez az egyik olyan szoftvertesztelési technika, amelyben a tesztesetek úgy vannak megtervezve, hogy a határértékeken szerepeljenek. Ha a bemeneti adatokat a határértékeken belül használják fel, akkor azt pozitív tesztelésnek nevezzük. Ha a bemeneti adatokat a határérték határain kívül választják ki, akkor azt negatív tesztelésnek nevezik.
Például -
A rendszer 0 és 10 közötti számértékeket képes elfogadni. Az összes többi szám érvénytelen érték. Ezzel a technikával a -1,0,1 és 9,10,11 határértékeket tesztelik.
Egyenértékű particionálás:
Ez egy szoftver tesztelés technika, amely a bemeneti adatokat több partícióra osztja. Minden partíció értékeit legalább egyszer tesztelni kell. Az érvényes értékekkel rendelkező partíciókat a rendszer a pozitív teszteléshez használja. Míg az érvénytelen értékű partíciókat negatív teszteléshez használják.
Például-
Numerikus értékek nullától tízig két (vagy három) partícióra oszthatók. Esetünkben két partíciónk van -10-től -1-ig és 0-tól 10-ig. Minden részből mintaértékeket (5 és -5) vehetünk a forgatókönyvek teszteléséhez.
Következtetés
A tesztelés segít minőségi szoftveralkalmazások elkészítésében, és biztosítja, hogy a szoftver hibamentes legyen a szoftver elindítása előtt. A hatékony teszteléshez használja mindkettőt – Pozitív és Negatív teszt amelyek kellő bizalmat adnak a szoftver minőségében. A valós idejű felhasználók bármilyen értéket megadhatnak, és ezeket a kiadás előtt tesztelni kell.