A lapozás és a szegmentálás közötti különbség
Nathaniel Brooks
Főbb különbség a lapozás és a szegmentálás között az operációs rendszerben
- Egy oldal fix blokkméretű, míg egy szegmens változó méretű.
- Lapozásnál a hardver határozza meg az oldalméretet, míg a szegmens méretét a felhasználó határozza meg.
- A lapozási technika gyorsabb a memóriaelérésnél, de a szegmentálás lassabb, mint a lapozási módszer.
- A lapozásban a felhasználó egyetlen egész számot ad meg címként, míg a szegmentálásnál számos független címtér áll rendelkezésre.
- Az oldaltábla az oldaladatokat, míg a szegmentációs tábla a szegmentálási adatokat tárolja.
Itt elemeztem a lapozás és a szegmentálás közötti különbséget, és átfogóan értékelem azok előnyeit és hátrányait.
Mi az a lapozás?
személyhívó egy olyan tárolási mechanizmus, amely lehetővé teszi az operációs rendszer számára, hogy a másodlagos tárolóból a fő memóriába lapok formájában töltsön le folyamatokat. A lapozási módszerben a fő memória kis fix méretű fizikai cím blokkokra van osztva, amelyeket kereteknek nevezünk. A keret méretének meg kell egyeznie az oldal méretével a fő memória maximális kihasználása és a külső töredezettség elkerülése érdekében. A lapozást az adatok gyorsabb elérésére használják, és ez logikus koncepció.
Mi az a szegmentálás?
szegmentálás A metódus a lapozáshoz hasonlóan működik, a kettő között csak annyi a különbség, hogy a szegmensek változó hosszúságúak, míg a lapozási módszerben az oldalak mindig fix méretűek. Egy programszegmens tartalmazza a program fő funkcióját, adatstruktúrákat, segédfunkciókat stb. Az operációs rendszer szegmensleképezési táblázatot tart fenn az összes folyamathoz. Tartalmazza a szabad memóriablokkok listáját is méretükkel, szegmensszámukkal és a fő memóriában lévő memóriahelyekkel együtt, ill. virtuális memória.
A lapozás és a szegmentálás közötti különbség
Az operációs rendszerrel kapcsolatos tapasztalataim alapján a következő különbségeket figyeltem meg a lapozás és a szegmentálás között:
| Sr.sz. | személyhívó | szegmentálás |
|---|---|---|
| 1. | Egy oldal rögzített blokkméretű. | Egy szegmens változó méretű. |
| 2. | Ez belső töredezettséghez vezethet. | Ez külső töredezettséghez vezethet. |
| 3. | Lapozásnál a hardver határozza meg az oldalméretet. | A szegmens méretét a felhasználó határozza meg. |
| 4. | A folyamat címterét rögzített méretű blokkokra bontják, amelyeket oldalaknak nevezünk. | A folyamatcímtér különböző méretű blokkokra, úgynevezett szakaszokra van felosztva. |
| 5. | A lapozási technika gyorsabb a memória eléréséhez. | A szegmentálás lassabb, mint a lapozási módszer. |
| 6. | Az oldaltáblázat az oldaladatokat tárolja | A szegmentációs tábla tárolja a szegmentálási adatokat. |
| 7. | A lapozás nem segíti elő az eljárások megosztását. | A szegmentálás lehetővé teszi az eljárások megosztását. |
| 8. | A lapozás nem képes külön megkülönböztetni és biztonságosan biztosítani az eljárásokat és az adatokat. | A szegmentálás használható a biztonságos eljárások és adatok elkülönítésére. |
| 9. | A lapozási címtér egydimenziós | A szegmentálás során számos független címtér áll rendelkezésre |
| 10. | A lapozásban a felhasználó csak egyetlen egész számot ad meg címként, amelyet a hardver oldalszámra és eltolásra oszt fel. | A szegmentálási módszerben a felhasználó két mennyiségben adja meg a címet 1) szegmensszám 2) eltolás. |
A lapozás előnyei
Most pedig hadd osszam meg a lapozási módszer használatának előnyeit:
- Könnyen használható memóriakezelés algoritmus
- Nincs szükség külső töredezettségre
- Az azonos méretű oldalak és az oldalkeretek közötti csere egyszerű.
A lapozás hátrányai
Itt felvázolom a lapozás hátrányait:
- Belső töredezettséget okozhat
- Az oldaltáblázatok több memóriát fogyasztanak.
- A többszintű lapozás memóriareferencia-többlethez vezethet.
A szegmentálás előnyei
Tapasztalataim szerint a szegmentálás előnyei egyértelműek.
- Védelmet nyújt a szegmenseken belül
- A megosztást több folyamat szegmentálásával és hivatkozásával érheti el.
- Nem kínál belső töredezettséget
- A szegmenstáblák kevesebb memóriát használnak, mint a lapozás
A szegmentálás hátrányai
Itt vannak a szegmentálás általam azonosított hátrányai.
- A szegmentálási módszerben a folyamatok betöltése vagy eltávolítása a fő memóriából történik. Ezért a szabad memóriaterület apró darabokra oszlik, ami a külső töredezettség problémáját okozhatja
- Költséges memóriakezelési algoritmus
Hogyan válassz a lapozás és a szegmentálás között
Személyesen azt tapasztaltam, hogy míg a lapozás leegyszerűsíti a memóriakezelést, a szegmentálás testreszabott megoldásokat kínál, amelyek javítják a folyamatkezelést. Az alkalmazási környezet speciális igényei alapján kell választanunk.
