Node js Streams oktatóanyag: Filestream, Pipes

Fájlfolyam a Node.js-ben

A Node széles körben használja a streameket adatátviteli mechanizmusként.

Ha például a console.log függvény segítségével bármit kiír a konzolra, akkor valójában egy adatfolyamot használ az adatok konzolra való elküldésére.

A Node.js képes arra is, hogy adatfolyamokat tudjon fájlokból streamelni, így azok megfelelően olvashatók és írhatók. Most egy példát tekintünk meg arra, hogyan használhatunk adatfolyamokat fájlokból való olvasásra és írásra. Ehhez a példához az alábbi lépéseket kell követnünk

Step 1) Hozzon létre egy data.txt nevű fájlt, amely az alábbi adatokat tartalmazza. Tegyük fel, hogy ez a fájl a helyi gépünk D meghajtóján van tárolva.

Oktatóanyag a Node.js-ről

Bevezetés

Események

Generators

Adatkapcsolat

Jázmin használata

Step 2) Írja be a megfelelő kódot, amely adatfolyamokat használ az adatok olvasásához a fájlból.

var fs = require("fs");
var stream;
stream = fs.createReadStream("D://data.txt");

stream.on("data", function(data) {
    var chunk = data.toString();
    console.log(chunk);
}); 

Kód magyarázata: -

1. Először is be kell építenünk az „fs” modulokat, amelyek tartalmazzák az adatfolyamok létrehozásához szükséges összes funkciót.
2. Ezután létrehozunk egy olvasható adatfolyamot a createReadStream metódussal. Bemenetként megadjuk a data.txt fájlunk helyét.
3. A steam.on függvény egy eseménykezelő, és ebben az első paramétert 'data'-ként adjuk meg. Ez azt jelenti, hogy valahányszor adat érkezik az adatfolyamba a fájlból, hajtson végre egy visszahívási funkciót. Esetünkben egy visszahívási funkciót határozunk meg, amely 2 alapvető lépést hajt végre. Az első az, hogy a fájlból kiolvasott adatokat karakterláncként konvertálja. A második az lenne, hogy a konvertált karakterláncot kimenetként küldje el a konzolnak.
4. Az adatfolyamból kiolvasott minden adatdarabot sztringgé alakítunk.
5. Végül minden egyes átalakított karakterlánc kimenetét elküldjük a konzolnak.

output:

• Ha a kód megfelelően fut, akkor a fenti kimenetet fogja látni a konzolon. Ez a kimenet ugyanaz lesz, mint a data.txt fájlban.

Fájlba írás

Ugyanúgy, mint egy olvasási adatfolyamot, létrehozhatunk írási adatfolyamot is az adatok fájlba írásához. Először hozzunk létre egy üres, tartalom nélküli fájlt data.txt néven. Tegyük fel, hogy ez a fájl a számítógépünk D meghajtójában van.

Az alábbi kód megmutatja, hogyan írhatunk adatokat a fájlba.

var fs = require("fs");
var stream;
stream = fs.createWriteStream("D://data.txt");

stream.write("Tutorial on Node.js")
stream.write("Introduction")
stream.write("Events")
stream.write("Generators")
stream.write("Data Connectivity")
stream.write("Using Jasmine") 

Kód magyarázata: -

1. Írható adatfolyamot készítünk a createWriteStream módszerrel. Bemenetként megadjuk a data.txt fájlunk helyét.
2. Ezt követően a stream.write metódussal írtuk be a különböző szövegsorokat a szövegfájlunkba. A stream gondoskodik arról, hogy ezeket az adatokat a data.txt fájlba írja.

Ha megnyitja a data.txt fájlt, a következő adatokat fogja látni a fájlban

Oktatóanyag a Node.js-ről

Bevezetés

Események

Generators

Adatkapcsolat

<p></p> Jázmin

Csövek a Node.js-ben

A csomópont-alkalmazásokon belül a folyamokat a pipe() metódussal lehet összevezetni, amely két argumentumot vesz igénybe:

• Egy kötelező írható adatfolyam, amely az adatok és az adatok célhelyeként szolgál
• Opcionális objektum, amely opciók átadására szolgál.

Tipikus példa a csövek használatára, ha adatokat szeretne átvinni egyik fájlból a másikba.

Lássunk tehát egy példát arra, hogyan vihetünk át adatokat egyik fájlból a másikba csövek segítségével.

Step 1) Hozzon létre egy datainput.txt nevű fájlt, amely az alábbi adatokat tartalmazza. Tegyük fel, hogy ez a fájl a helyi gépünk D meghajtóján van tárolva.

Oktatóanyag a Node.js-ről

Bevezetés

Események

Generators

Adatkapcsolat

Jázmin használata

Step 2) Hozzon létre egy üres üres fájlt dataOutput.txt néven, és helyezze el a helyi gép D meghajtójára.

Step 3) Írja be az alábbi kódot, hogy végrehajtsa az adatok átvitelét a datainput.txt fájlból a dataOutput.txt fájlba.

var fs = require("fs");
var readStream = fs.createReadStream("D://datainput.txt");
var writeStream = fs.createWriteStream("D://dataOutput.txt");
readStream.pipe(writeStream);

Kód magyarázata: -

1. Először létrehozunk egy „readstreamet” a datainput.txt fájlunkhoz, amely tartalmazza az összes adatunkat, amelyet át kell vinni az új fájlba.
2. Ezután létre kell hoznunk egy „írási adatfolyamot” a dataOutput.txt fájlunkhoz, amely az üres fájlunk, és a datainput.txt fájlból történő adatátvitel célállomása.
3. Ezután a pipe paranccsal továbbítjuk az adatokat az olvasási adatfolyamból az írási adatfolyamba. A pipe parancs minden adatot átvesz, amely az olvasási adatfolyamba érkezik, és továbbítja az írásfolyamba.

Ha most megnyitja a dataOutput.txt fájlt, látni fogja az összes adatot, amely a datainput.txt fájlban volt.

Események a Node.js-ben

Az események a Node.js egyik kulcsfogalma, és néha a Node.js-t eseményvezérelt keretrendszernek nevezik.

Alapvetően egy esemény valami megtörténik. Például, ha létrejön egy kapcsolat egy adatbázissal, akkor az adatbázis-csatlakozási esemény aktiválódik. Az eseményvezérelt programozás olyan funkciókat hoz létre, amelyek bizonyos események indításakor aktiválódnak.

Nézzünk egy alapvető példát egy esemény Node.js-ben történő meghatározására.

Létrehozunk egy eseményt 'data_received' néven. Amikor ez az esemény aktiválódik, az „adat érkezett” szöveg kerül elküldésre a konzolra.

var events = require('events');
var eventEmitter = new events.EventEmitter();
eventEmitter.on('data_received', function() {
    console.log('data received succesfully.');
});

eventEmitter.emit('data_received'); 

Kód magyarázata: -

1. Használja a követelmény függvényt az „események” modul felvételéhez. Ezzel a modullal eseményeket hozhat létre a Node.js-ben.
2. Hozzon létre egy új eseménykibocsátót. Ez arra szolgál, hogy az eseményt, ami esetünkben „data_received” egy visszahívási függvényhez kötjük, amelyet a 3. lépésben definiálunk.
3. Definiálunk egy eseményvezérelt függvényt, amely azt mondja, hogy ha a „data_received” esemény aktiválódik, akkor a „data_received” szöveget kell kiadnunk a konzolba.
4. Végül, van egy manuális triggerünk az eseményünkhöz az eventEmiter.emit függvény használatával. Ez elindítja a data_received eseményt.

A program futtatásakor az „adat fogadott” szöveg kerül elküldésre a konzolra az alábbiak szerint.

Események kibocsátása

Az események definiálásakor különböző módszerek állnak rendelkezésre az eseményekhez, amelyek meghívhatók. Ez a téma mindegyikük részletes vizsgálatára összpontosít.

1. Egyszeri eseménykezelők

Előfordulhat, hogy csak az első alkalommal szeretne reagálni egy eseményre. Ilyen helyzetekben használhatja a Once() metódust.

Nézzük meg, hogyan használhatjuk az egyszeri módszert az eseménykezelők számára.

Kód magyarázata: -

1. Itt az "once" metódust használjuk, hogy azt mondjuk, hogy a "data_received" eseménynél a visszahívási függvényt csak egyszer szabad végrehajtani.
2. Itt manuálisan indítjuk el a 'data_received' eseményt.
3. Ha a 'data_received' esemény ismét aktiválódik, ezúttal semmi sem fog történni. Ez az első lépés miatt van így, amikor azt mondtuk, hogy az esemény csak egyszer indítható el.

Ha a kódot megfelelően hajtják végre, a napló kimenete a „data_received sikeresen” lesz. Ez az üzenet csak egyszer jelenik meg a konzolon.

2. Eseményfigyelők ellenőrzése

Életének bármely szakaszában egy eseménykibocsátóhoz nulla vagy több hallgató csatlakozhat. Az egyes eseménytípusok figyelői többféleképpen is ellenőrizhetők.

Ha csak a csatolt figyelők számát szeretné meghatározni, akkor ne keresse tovább az EventEmitter.listenerCount() metódust.

(Jegyzet: A hallgatók azért fontosak, mert a fő programnak tudnia kell, ha a hallgatókat menet közben adják hozzá egy eseményhez, különben a program hibásan működik, mert további hallgatókat hívnak meg.)

Kód magyarázata: -

1. Definiálunk egy eventEmitter típust, amely az eseményfüggő metódusok használatához szükséges.
2. Ezután definiálunk egy emitter nevű objektumot, amelyet eseménykezelőink meghatározásához használunk.
3. Két eseménykezelőt hozunk létre, amelyek gyakorlatilag semmit sem csinálnak. Példánkban ez egyszerű, csak azért, hogy megmutassa, hogyan működik a listenerCount metódus.
4. Most, amikor meghívja a listenerCount metódust a data_received eseményünkön, elküldi az eseményhez kapcsolódó eseményfigyelők számát a konzolnaplóban.

Ha a kód megfelelően fut, akkor a 2-es érték jelenik meg a konzolnaplóban.

3. Az új Listener esemény

Minden alkalommal, amikor egy új eseménykezelőt regisztrálnak, az eseménykibocsátó egy newListener eseményt bocsát ki. Ez az esemény az új eseménykezelők észlelésére szolgál. Általában akkor használja a newListener eseményt, amikor erőforrásokat kell lefoglalnia vagy valamilyen műveletet kell végrehajtania minden új eseménykezelőhöz.

var events = require('events');
var eventEmitter = events.EventEmitter;
var emitter = new eventEmitter();
emitter.on("newListener", function(eventName, listener) {
    console.log("Added listener for " + eventName + " events");
});
emitter.on('data_received', function() {});
emitter.on('data_received', function() {}); 

Kód magyarázata: -

1. Új eseménykezelőt hozunk létre a „newListener” eseményhez. Így amikor új eseménykezelőt regisztrálnak, a „Added listener for” + az esemény neve szöveg jelenik meg a konzolon.
2. Itt írjuk a konzolba a „Hozzáadott figyelő” szöveget + az esemény nevét minden regisztrált eseményhez.
3. 2 eseménykezelőt határozunk meg a 'data_received' eseményünkhöz.

Ha a fenti kód megfelelően fut, az alábbi szöveg jelenik meg a konzolon. Ez csak azt mutatja, hogy a „newListener” eseménykezelő kétszer indult el.

Figyelő hozzáadva a data_received eseményekhez

Figyelő hozzáadva a data_received eseményekhez

Összegzésként

• A Node.js adatfolyamokat használ a bemeneti-kimeneti eszközökről származó adatok olvasására és írására. node.js az „fs” könyvtárat használja, hogy olvasható és írható adatfolyamokat hozzon létre a fájlokba. Ezek a folyamok használhatók adatok olvasására és írására fájlokból.
• A csövek használhatók több folyam összekapcsolására. Az egyik legelterjedtebb példa az olvasási és írási folyam együtt csővezetéke az adatok egyik fájlból a másikba való átviteléhez.
• A Node.js gyakran eseményvezérelt keretrendszerként is meg van jelölve, és nagyon egyszerű az események meghatározása a Node.js-ben. Olyan függvények határozhatók meg, amelyek reagálnak ezekre az eseményekre.
• Az események a kulcsfontosságú eseményekre adott válaszmódszereket is feltárják. Például láttuk a Once() eseménykezelőt, amellyel megbizonyosodhatunk arról, hogy a visszahívási függvény csak egyszer kerül végrehajtásra, amikor egy esemény kivált.