Információ vs tudás: Főbb különbségek
Főbb különbség az információ és a tudás között
- Az információ finomított adat, míg a tudás hasznos információ
- Az információ eredménye a megértés, míg a tudás eredménye a megértés.
- Az információ javítja a reprezentációt, a Tudás pedig a tudatosságot.
- Az információ önmagában nem elegendő a jóslatok készítéséhez, míg a tudásban az előrejelzés lehetséges, ha az ember rendelkezik a szükséges tapasztalattal.
- Az információ olyan szöveg, amely választ ad a ki, mikor, mit vagy hol kérdéseire, míg a tudás olyan szöveg, amely a miért és hogyan kérdésekre ad választ.
- Az információ könnyen átadható, míg a tudás átadásához tanulásra van szükség.

Mi az az információ?
Az információ olyan adathalmaz, amelyet az adott követelménynek megfelelően értelmes módon dolgozunk fel. Feldolgozva, strukturálva vagy adott kontextusban kerül bemutatásra, hogy értelmes és hasznos legyen.
Az információ értelmet ad és javítja az adatok megbízhatóságát. Segít biztosítani a nemkívánatosságot és csökkenti a bizonytalanságot. Ezért amikor az adatokat információvá alakítják, soha nem lesznek haszontalan részletek. Tartalmaz olyan adatokat, amelyek kontextussal, relevanciával és céllal rendelkeznek. Ez magában foglalja a nyers adatok manipulálását is, amelyek végül tudássá válnak.
Mi a Tudás?
A tudás információ, tapasztalat és betekintés kombinációja, amely segíti az egyént vagy a szervezetet. Cselekvéshez kapcsolódik, és know-how-t és megértést jelent. A tudás minden egyén birtokában van, és az ő tapasztalatának eredménye. Lefedi a környezetéből érkező új inputok értékelésére vonatkozó normákat is.
Információ vs tudás – Főbb különbségek
Itt vannak fontos különbségek az információ és a tudás között.
Információ | Tudás |
---|---|
Az információ finomított adat | A tudás hasznos információ |
Adatok és kontextus | Információ, tapasztalat és intuíció |
A megértés az eredménye. | A megértés az eredménye. |
Könnyen átvihető | Az átvitelhez tanulásra van szükség |
Javítja a reprezentációt | Növeli a tudatosságot |
Nem kell minden információnak tudásnak lennie. | Minden tudás információ. |
Az információ reprodukálható. | A tudás reprodukciója nem lehetséges. |
Az információ önmagában nem elegendő a jóslatok készítéséhez. | Előrejelzés lehetséges, ha valaki rendelkezik a szükséges ismeretekkel. |
Jelentős üzenetek áramlása | Ezekből az üzenetekből létrejött hiedelmek és elkötelezettségek |
A fogadó észlelésének megváltoztatására használt üzenet | Tapasztalatokat, értékeket, meglátásokat és kontextuális információkat tartalmaz |
Szöveg, amely választ ad a ki, mikor, mit vagy hol kérdésekre. | Szöveg, amely választ ad a miért és hogyan kérdésekre. |
Az információ azt a szervezett adatot jelöli valakiről vagy valamiről, amely különféle forrásokból, például internetből, újságból, televízióból stb. | A tudás egy adott személy oktatásából vagy tapasztalatából szerzett ismeretet vagy megértést jelenti a témában. |
Az információ az adatok finomított formája, amely hasznos a jelentés megértéséhez. | a tudás az a releváns információ, amely segít a következtetések levonásában. |
Az eredmények feldolgozása lehetővé teszi a reprezentáció javítását és az információk könnyű értelmezését. | A feldolgozás növeli a tudatosságot, ezért bővíti a tantárgyi ismereteket. |
Az információ elősegíti az ábra és a tények megértését. | A tudás elvezethet a téma megértéséhez. |
Az információátadás különböző eszközökkel egyszerű. Lehetnek verbális vagy non-verbális jelek. | Az ismeretek átadása nehézkes, hiszen ehhez tanulásra van szükség a befogadó részéről. |
Az információ jellemzői
Íme az információ fontos jellemzői:
- Az információ fő jellemzői a pontosság, teljesség, relevancia és elérhetőség
- Az információnak azt mondják, hogy valakiről vagy valamiről közölt vagy megismert tények
- Nincs meghatározott kapcsolat az ötletek között
- Elérhetősége a megfelelő személy számára a megfelelő időben
- A tanulás fokozása
A tudás jellemzői
Íme a tudás egy fontos jellemzője:
- A tudás pontos, mivel közvetíti a valódi helyzetet.
- A legmegfelelőbb és leghelyesebb döntések meghozatalához időben rendelkezésre áll.
- Közönséges, könnyen érthető formátumokban ábrázolják.
- Minden szükséges adatot megad.
- Értelmes és hasznos a döntéshozatali folyamatban.
- Kommunikációt és fogadást foglal magában
- Csökkenti a bizonytalanságokat és a cselekvésre vonatkozó becsléseket
Példa információra
Nézze meg az adatokra adott példákat:
- 4,8,12,16
- Kutya, macska, tehén, kakadu
- 161.2, 175.3, 166.4, 164.7, 169.3
Csak ha kontextust vagy jelentést rendelünk hozzá, akkor az adatok információvá válnak. Mindez akkor válik értelmessé, ha azt mondják:
- A 4, 8, 12 és 16 az első négy válasz a 4 x táblázatban
- Kutya, macska, tehén a házi kedvencek listája
- 165, 175.2, 186.3, 164.3, 169.3 a 14 éves diákok magassága.
Példa a tudásra
Ha ezeket az információkat további ismeretek megszerzésére alkalmazza, azt mondhatjuk, hogy:
- A 4, 8, 16 és 24 az első négy válasz a 4 x táblázatban (mivel a 4 x táblázat háromnál kezdődik, és hármasban megy fel, az 5 x táblázatnak ötkor kell kezdődnie, és ötösével felfelé kell mennie)
- A tigris nem házi kedvenc, mivel nem szerepel a listán, és a vadon élő erdőben él.
- A legmagasabb tanuló 186.3 cm.
DIKW (Data Information Knowledge Wisdom)
A DIKW az adatok, információk, tudás, bölcsesség és ezek összefüggéseinek megvitatására használt modell. Az adatok, információ, tudás és bölcsesség közötti strukturális vagy funkcionális kapcsolatokat képviseli.