A 70 legjobb funkcionális teszteléssel kapcsolatos interjúkérdés és válasz
Thomas Hamilton
Íme a funkcionális teszteléssel kapcsolatos interjúkérdések és válaszok frissebb és tapasztalt jelöltek számára, hogy megszerezzék álmaik állását.
Funkcionális tesztelési interjú Kérdések és válaszok pályakezdőknek
1) Mi az a funkcionális tesztelés?
A funkcionális tesztelés egy olyan szoftvertesztelési módszer, amely segít a szoftverrendszer érvényesítésében a funkcionális követelményeknek/specifikációknak megfelelően.
2) Mi a funkcionális tesztelés célja?
A funkcionális tesztek fő célja a szoftveralkalmazás minden funkciójának tesztelése megfelelő bemenet felajánlásával és a kimenetnek a funkcionális követelményeknek való megfelelőségének ellenőrzésével.
3) Milyen tesztelés vonatkozik a funkcionális tesztelésre?
Funkcionális tesztelés fekete doboz tesztelést tartalmaz, és nem aggódik az alkalmazás forráskódja miatt. Ez a tesztelés ellenőrzi a felhasználói felületet, az API-kat, az adatbázist, az ügyfél/szerver kommunikációt és számos egyéb alkalmazás-funkciót a tesztelés alatt. Ez a szoftvertesztelési módszer manuálisan vagy automatizálással is végrehajtható.
4) Mit tesztel a funkcionális tesztelés során?
Íme néhány ok a funkcionális tesztelés használatára:
- Fővonali funkciók: Egy alkalmazás fő funkcióit teszteli
- Alapvető használhatóság: Ez a módszer magában foglalja a rendszer alapvető használhatóságának tesztelését. Azt is ellenőrzi, hogy a felhasználó szabadon, nehézségek nélkül navigálhat-e a képernyőkön.
- Megközelíthetőség: Ellenőrzi a szoftverrendszer hozzáférhetőségét a felhasználó számára
- Hiba feltételei: Használhatja a tesztelési technikákat a hibaállapotok ellenőrzésére. Azt is ellenőrzi, hogy megjelennek-e releváns hibaüzenetek.
5) Melyek azok a fontos lépések, amelyekkel a funkcionális tesztelés foglalkozik?
A funkcionális tesztelés a következő lépésekkel történik:
Step 1) A felhasználó vagy a szervezet által meghatározott követelményeket tanulmányozza, majd törölje az összes kétséget és kérdést.
Step 2) A meghatározott követelmények alapján a teszteseteket úgy tervezzük meg, hogy szem előtt tartjuk az összes vizsgálati forgatókönyvet, amelyet minden tesztesetre le kell fedni.
Step 3) Azonosítsa a rendszer működőképességének ellenőrzéséhez és a bemenet meghatározásához szükséges összes tesztadatot.
Step 4) Határozza meg a várható kimenetet a bemeneti értékek és a funkcionalitás alapján.
Step 5) A tesztelő után hajtson végre minden tesztesetet, hogy ellenőrizze, jól teljesítenek-e vagy sem
Step 6) Hasonlítsa össze az eredményt a várt kimenettel, és határozza meg a rendszer hibaarányát és pontosságát.
6) Mire jó a nyomon követhetőségi mátrix?
A nyomon követhetőségi mátrix egy dokumentum segítségével mutatja be a tesztesetek és a követelmények közötti kapcsolatot.
7) Mi a különbség a funkcionális és a nem funkcionális tesztelés között?
| Funkcionális | Nem funkcionális tesztelés |
|---|---|
| A funkcionális tesztelés a nem funkcionális tesztelés előtt történik. | Nem funkcionális tesztelés mindig a funkcionális tesztelés után történik. |
| Az ügyfelek igényein alapul. | Főleg az ügyfelek elvárásaira összpontosít. |
| Segít ellenőrizni az alkalmazás viselkedését. | Segít ellenőrizni az alkalmazás teljesítményét. |
| Leírja a termék működését. | Leírja a termék működését. |
8) Melyek a különböző tesztszintek?
Négy tesztszint van:
- Integrációs tesztelés: Az integrációs tesztelés olyan szoftvertesztelési módszer, amelyben a szoftvermodulok logikailag integrálva vannak, és egyetlen csoportként tesztelik.
- Rendszertesztelés: A rendszertesztelés egy olyan tesztelési szint, amely a teljes és teljesen integrált szoftverterméket érvényesíti.
- Átvételi teszt: Az elfogadási tesztelés (UAT) egyfajta tesztelés, amelyet a végfelhasználó vagy az ügyfél végez a szoftverrendszer ellenőrzése/elfogadása céljából, mielőtt a szoftveralkalmazást az éles környezetbe helyezi át.
- Egység/összetevő/program/modul tesztelése: Az összes tesztelt komponens és modul tesztelésére szolgál
9) Mire használható az elfogadási teszt?
Az elfogadási teszt meghatározza, hogy a szoftverrendszer megfelel-e a szükséges specifikációknak. Az ilyen típusú tesztek fő célja annak értékelése, hogy a rendszer megfelel-e az üzleti igényeknek, és annak ellenőrzése, hogy megfelel-e a végfelhasználókhoz való eljuttatáshoz szükséges kritériumoknak.
10) Mi az adhoc tesztelés?
Adhoc tesztelés, más néven véletlenszerű tesztelés, egy olyan tesztelési módszer, amely nem követi az alkalmazáshoz kapcsolódó teszteseteket vagy követelményeket. A legtöbb esetben ez egy nem tervezett tevékenység, ahol az alkalmazás bármely részét véletlenszerűen ellenőrzik, hogy hibákat találjanak.
11) Mit jelent az egyenértékű particionálás?
Az ekvivalencia particionálást ekvivalencia osztálynak is nevezik. Ez egy fekete doboz teszt, amely a bemeneti adatokat adatosztályokra osztja. Ez a szoftvertesztelési folyamat segít csökkenteni a tesztesetek számát, miközben a maximális követelményeket is kielégíti.
12) Mi az a határérték-elemzés?
Ez egy technika az ekvivalencia osztálypartíciók határértékeinek elemzésére. Ez a tesztelési technika segít a hibák azonosításában a határokon belül, nem pedig a tartományon belüli értékeken.
13) Mikor kell füstvizsgálatot végezni?
A Smoke egy tesztelési módszer, amelyet a rendszeren a build kézhezvétele után hajtanak végre. Ez a fajta tesztelési módszer a kritikus útvonalat és nem a funkcionalitást ellenőrzi, hogy biztosítsa, hogy a buildet elfogadják-e további tesztelésre, vagy a rendszer meghibásodása esetén el kell utasítani. A Smoke Testing ellenőrzi a rendszer kritikus útvonalát is, amely nélkül az alkalmazás blokkolva van.
14) Miért kell végponttól végpontig tesztelni?
A végpontok közötti tesztelés egy olyan módszer, amely lehetővé teszi olyan tesztek végrehajtását, amelyek lefedik a tesztelő alkalmazás összes lehetséges folyamatát az elejétől a végéig. Ez a szoftvertesztelési megközelítés segít feltárni a szoftverfüggőségeket, és megerősíteni, hogy a megfelelő bemenet kerül továbbításra a különböző szoftvermodulok és alrendszerek között.
15) Mit értesz a józansági tesztelés alatt?
A józanság tesztelése a build kézhezvétele után történik, hogy ellenőrizze a javítandó új funkciókat/hibákat. Az ilyen típusú tesztelés során a cél a funkcionalitás ellenőrzése, annak megállapítása, hogy a hiba javítva van-e, és a Teszt alatt teszteljük a javított hiba alkalmazásra gyakorolt hatását.
16) Mi a különbség a súlyosság és a prioritás között?
A hiba súlyossága a hiba által a teszt alatt lévő alkalmazásra gyakorolt hatás szintje vagy mértéke. Ne feledje, hogy minél súlyosabb a hiba, annál nagyobb hatással lesz az alkalmazásra.
17) Mi az RTM?
Követelmény Nyomon követhetőségi mátrix az RTM teljes formája. Ez egy olyan eszköz, amely segít a tesztelőnek nyomon követni a követelmények lefedettségét a tesztelési folyamat során. Miután megérkezett a követelménydokumentum. A követelmények alapján jön létre, és az adott rendszer vagy alkalmazás kiadásáig karbantartják.
18) Mi az adatvezérelt tesztelés?
Az adatvezérelt tesztelés egy híres funkcionális tesztelési módszer, ahol a tesztszkriptek ismétlődően futnak le olyan adatforrások segítségével, mint a táblázatok, Excel, CSV-fájlok, XML-fájlok és SQL-adatbázisfájlok. Ezeket az adatforrásokat használhatja bemeneti értékként a kimenet létrehozásához. Ezt követően várhatóan összehasonlítják az eredményt a rendszer vagy a szoftver ellenőrzése érdekében.
19) Mi az a mutációteszt?
A mutációs tesztelés célja annak ellenőrzése, hogy a tesztadatok vagy tesztesetek hasznosak-e vagy sem. Különböző kódmódosítások (hibák) szándékos hozzáadásával és az eredeti tesztesetekkel vagy adatokkal végzett újratesztelés útján történik.
20) Miért lehetetlen egy programot alaposan tesztelni?
Íme a két fontos ok, ami miatt lehetetlen egy program teljes tesztelése.
- A szoftverspecifikációk szubjektívek lehetnek, és eltérő értelmezésekhez vezethetnek.
- Néha a program sok bemenetet, kimenetet és útvonal-kombinációt igényel.
Funkcionális tesztelési interjú Kérdések és válaszok tapasztaltaknak
21) Hogyan lehet tesztelni egy terméket, ha a követelmény még nem fagyasztható?
Ha egy adott termékhez nem állnak rendelkezésre a szükséges specifikációk, akkor a termékre vonatkozó feltételezések alapján elkészíthető a vizsgálati terv.
22) Melyek azok a fontos szempontok, amelyeket figyelembe kell vennie a tesztesetek írásakor?
Íme néhány fontos szempont, amelyeket figyelembe kell vennie a tesztesetek írásakor:
- Mielőtt elkezdené írni a teszteseteket, világosan meg kell értenie az ügyfél igényeit.
- Minden követelményt fel kell tüntetnie tesztesetek formájában, és semmit sem szabad kihagyni.
- Minden funkcionális és nem funkcionális követelménynek tartalmaznia kell egy UI interfészt, és a kompatibilitást is le kell fedni.
- A teszteseteket folyamatosan értékelni kell az ismétlődés és a redundancia elkerülése érdekében.
- A prioritás szintén nagyon fontos tényező, amelyet írás közben a teszteseteknél be kell állítani.
- Tesztesetek is építhetők Sprint hogy a tesztelő és a fejlesztő a teszteset végrehajtása alapján segítsen elemezni a termék minőségét.
- A tesztesetek szerkezetének könnyen érthetőnek és egyszerű nyelvezetűnek kell lennie.
23) Hány tesztesetet tud végrehajtani egy nap?
Legyen gyakorlatias, miközben válaszol az ilyen típusú, valós idejű kézi tesztelési interjúkérdésekre. Ez a teszteset összetettségétől és méretétől is függ. Egyes tesztesetek néhány tesztlépést tartalmaznak, mások pedig több.
A mintaválasz a következő legyen: „Korábbi projektemben általában napi 35-40 egyszerű tesztesetet, napi 15-17 közepes tesztesetet (például felhasználói szerepkörök hozzárendelése) és napi 5-7 összetett tesztesetet hajtunk végre.
24) Mi az a stresszteszt?
Stressz tesztelés egy olyan teljesítménytesztelési módszer, amelyben az alkalmazás terhelésen vagy stresszen megy keresztül. Például egy alkalmazás végrehajtása a törésküszöb felett, hogy meghatározza azt a pontot, ahol a szoftver összeomlik.
.png)
25) Mi az a terhelésteszt?
Terhelésvizsgálat egy olyan teljesítménytesztelési módszer, ahol az alkalmazás különböző terhelési szinteken túl fut. Segít figyelemmel kísérni a szerver csúcsteljesítményét, válaszidejét stb. Ezzel a teljesítménytesztelési módszerrel meghatározhatja az alkalmazás stabilitását, teljesítményét és integritását párhuzamos rendszerterhelés mellett.
26) Mi az a konfigurációkezelés?
Ez egy rendszermérnöki módszer a termék fizikai, teljesítmény-, funkcionális, tervezési és működési információinak konzisztenciájának megállapítására és fenntartására. Költséghatékonyságot és jobb időgazdálkodást hoz a szervezetébe.
27) Melyek azok a fontos tényezők, amelyeket figyelembe kell venni a kockázatalapú tesztelés során?
- Lehetővé teszi annak azonosítását, hogy mikor és hogyan kell végrehajtani a kockázatalapú tesztelést egy megfelelő alkalmazáson.
- Az alkalmazás kritikus területein a kockázatok keresése és kezelése során azonosíthatja azokat az intézkedéseket, amelyek jól működnek.
28) Mi az a nem funkcionális tesztelés?
A nem funkcionális tesztelés egy olyan szoftvertesztelési megközelítés, amely egy szoftveralkalmazás nem funkcionális szempontjainak, például teljesítményének, használhatóságának és megbízhatóságának ellenőrzésére szolgál. Főleg a rendszer készenlétének tesztelésére szolgál olyan nem funkcionális paraméterek alapján, amelyekkel a funkcionális tesztelés soha nem foglalkozik.
29) Melyek az automatizálási tesztelés fő előnyei?
Íme az automatizálási tesztelés előnyei:
- Támogatást nyújt az ismételt tesztesetek végrehajtásához
- Segít egy nagy tesztmátrix tesztelésében
- Lehetővé teszi a párhuzamos végrehajtást, és ösztönzi a felügyelet nélküli végrehajtást
Kattintson ide, ha többet szeretne megtudni Automatizálási tesztelés.
30) Mire vonatkozik, és mik a különböző fedezési technikák?
A lefedési technikáknak három alapvető típusa van, ezek a következők:
- Nyilatkozat lefedettsége: Ez a lefedettségi módszer biztosítja, hogy a forráskód minden sora végrehajtásra és tesztelésre kerüljön.
- Döntés lefedettsége biztosítja, hogy a forráskódban minden döntést (igaz/hamis) végrehajtottak és teszteltek.
- Útvonal lefedettsége: Győződjön meg arról, hogy a kód adott részén keresztül minden lehetséges útvonal végrehajtva és tesztelve van.
31) Mi az a hibajelentés?
A szoftvertesztelő rögzíti megfigyeléseit, ténymegállapításait és egyéb hasznos információkat a fejlesztők számára a szoftvertesztelés során. A tesztrekordhoz kapcsolódó összes adatot hibajelentésnek is nevezik.
A részletes hibajelentés elengedhetetlen a tesztelés során történő gyártáshoz.
- Segít megérteni a problémát
- A környezet és a konkrét feltételek, amelyek között ez megtörténik
- A megoldás, ha/amikor a szoftverfejlesztők megoldják a problémát
32) Mi az a GUI tesztelés?
A GUI tesztelése az Grafikus felhasználói felület tesztelése amely a szoftver és a végfelhasználó közötti interfészt teszteli.
33) Melyek az API teszttervezés szabványos szabályai?
Íme az API-teszt tervezésének alapelvei:
- Beállítás: Objektumok létrehozása, szolgáltatások elindítása és adatok inicializálása.
- Végrehajtás: Alkalmazza az API-t vagy a forgatókönyvet, beleértve a naplózást
- Ellenőrzés: Lehetővé teszi a végrehajtás eredményének értékelését
- Jelentés: Állapotok megjelenítése, például Sikeres, Sikertelen vagy Letiltott állapot
- Takarítás: Teszt előtti állapot
34) Melyek a kézi tesztelés előnyei?
Íme a kézi tesztelési módszer használatának előnyei:
- Ez egy módszer az automatizált teszteléshez képest
- A termék elemzése a végfelhasználó szempontjából csak kézi teszteléssel lehetséges
- A grafikus felhasználói felület tesztelését pontosabban végezheti el a kézi tesztelés segítségével, mivel a vizuális hozzáférhetőség és a beállítások nehezen automatizálhatók
- A kézi tesztelést könnyen megtanulhatják azok az új emberek, akik most léptek be a tesztelésbe
- Alkalmas rövid távú projektekhez, amikor a tesztszkripteket nem fogják megismételni és újra felhasználni
- Akkor a legalkalmasabb, ha a projekt a fejlesztés korai szakaszában van
35) Mi az a tesztkábel?
A Teszt kábelköteg szoftver- és tesztinformációkat gyűjt egy program vagy egység teszteléséhez azáltal, hogy változó körülmények között futtatja, például stressz, adatvezérelt, és figyeli a viselkedését és kimeneteit.
36) Mi az a tesztzárás?
A tesztzárás egy olyan dokumentum, amely összefoglalja a teszt során végzett összes tesztet SDLC (szoftverfejlesztési életciklus) és részletes elemzést kínál az eltávolított és talált hibákról.
Ez a dokumentum tartalmazza a 2. sz. kísérletek száma, a végrehajtott kísérletek teljes száma, a felfedezett hiányosságok teljes száma, a ki nem rendezett hibák száma, az elutasított hibák száma stb.
37) Mi a kritikus hiba a funkcionális tesztelésben?
A kritikus hiba olyan hiba, amely hatással lehet egy adott alkalmazás funkcióinak többségére. Ez azt is jelenti, hogy egy nagy darab funkció vagy nagy rendszer teljesen meghibásodott, és nincs megoldás a továbblépésre.
38) Mi az a kiindulási tesztelés?
Az alapteszt olyan tesztek sorozata, amelyek teljesítményinformációkat gyűjtenek. Az összegyűjtött információk felhasználhatók az alkalmazás teljesítményének és képességeinek javítására is, az eredményeknek megfelelő változtatásokkal. Ez a tesztelési módszer összehasonlítja az alkalmazás jelenlegi teljesítményét a korábbi teljesítményével.
39) Mi az a lépcsőzetes hiba?
Ez egy technika az alkalmazás egyéb hibáinak kiváltására, amikor a tesztelés során bármilyen hiba észlelhető. Más alkalmazáshibákat hív meg, mert a fejlesztés későbbi szakaszaiban több hiba is felbukkan.
Mindazonáltal, ha a hiba lépcsőzetes változása hatással van az alkalmazás egyéb funkcióira, az érintett szolgáltatás azonosítása meglehetősen nehézkessé válik. A probléma megoldásához különféle teszteseteket készíthet.
40) Nevezze meg a hibajelentés formátum összes alapvető összetevőjét!
A hibajelentés formátumának alapvető összetevői a következők:
- Projekt Neve
- Modul neve
- Hiba észlelve
- Hibaazonosító
- Hiba neve
- Képernyőkép a hibáról
- Súlyosság és elsőbbségi állapot
- A hiba megoldódott és megoldódott
41) Mi az a tesztágy?
A Testbed a tesztelési folyamat támogatására használt szoftver, hardver és egyéb tesztelemek. A tesztágy elsődleges célja a tesztek körülményeinek ellenőrzése és monitorozása.
A tesztek elvégzésére is lehetőséget kínál. A kézi szoftvertesztelés során a tesztpad számos eszközt és technológiát tartalmaz.
Ilyenek például a programozási nyelvek, mint a PHP, a Perl keretrendszerek, mint a Joomla vagy a WordPress, és az adatbázisok, mint például PostgreSQL or MySQL.
42) Mi az a hibaelhárítási hatékonyság?
A hibaelhárítási hatékonyság (DRE) egy tesztelési mérőszám, amely azt jelzi, hogy a fejlesztőcsapat milyen hatékonyan tudja kijavítani a hibákat és problémákat a termék kiadása előtt. Méri a hibák arányát a felfedezett problémák számához. Például, ha a tesztelés során 80-at fedeztek fel, és 60-at javítottak, a DRE 80/60 = 1.3%.
43) Mi a különbség a hibafelszabadítás és a hibaszivárgás között?
A hibafelszabadítás az, amikor egy adott szoftververziót adnak ki ismert hibákkal. Ezek a hibák elsősorban alacsony prioritásúak vagy súlyosságúak, míg a hibaszivárgás akkor fordul elő, amikor a szoftvertesztelés által nem felismert végfelhasználó hibát azonosít.
44) Mi az agilis tesztelés, és miért importálják?
Az agilis tesztelés segít a szoftver értékelésében az ügyfél szemszögéből. Nem szükséges, hogy a fejlesztőcsapat befejezze a kódolást a minőség-ellenőrzési folyamat megkezdése előtt. Ehelyett a tesztelési és kódolási folyamat egyszerre megy végbe. Ehhez azonban folyamatos ügyfélkapcsolatra lehet szükség.
45) Mit fog tenni tesztelőként, ha hibával találkozik?
A hiba megtalálása után zárolnunk kell a hibát a hibajelentésben. Ezután ezt a hibát hozzá kell rendelni, és közölni kell a fejlesztőkkel, akik ki tudják javítani. Miután a fejlesztő kijavította a hibát, az összes hibát újra kell tesztelni, és meg kell határozni a regressziós tesztelés szükségességét annak biztosítására, hogy a javítások máshol ne okozzanak problémát.
46) Melyek a különböző típusú hibakeresési kategóriák?
A hibakeresés különböző kategóriái:
- Brute force hibakeresés
- Ok megszüntetése
- A program szeletelése
- visszalépés
- Hibafa elemzés
47) Mi a teljesíthető teszt?
A teszteredmények olyan eszközök, dokumentumok és komponensek csoportja, amelyeket a teszt támogatására karbantartanak és fejlesztenek.
Íme a teszteredmények a szoftverfejlesztési életciklus különböző tesztelési fázisaiban:
- Szoftvertesztelés előtt
- Szoftvertesztelés közben
- A szoftverteszt után
48) Melyek azok a gyakori kockázatok, amelyek a projekt kudarcához vezetnek?
Íme a projekt kudarcához vezető gyakori kockázatok:
- Nincs elegendő emberi erőforrás
- Hatalmas a kockázata annak, hogy a tesztelési környezetet nem megfelelően állítják be
- Korlátozott költségvetés
49) Mik a lényeges különbségek a Tesztmátrix és a Nyomon követhetőségi Mátrix között?
Íme a jelentős különbségek a tesztmátrix és a nyomon követhetőségi mátrix között:
- Tesztmátrix: A tesztmátrix segít rögzíteni a tényleges minőséget, erőfeszítést, tervet, erőforrásokat és időt, amely a szoftvertesztelés minden fázisának rögzítéséhez szükséges.
- Nyomon követhetőségi mátrix: Ez a mátrix magában foglalja a tesztesetek és az ügyfelek igényei közötti leképezést.
50) Mik azok a pozitív és negatív tesztek?
Azt mondhatjuk, hogy pozitív tesztet hajtanak végre, a tesztelő érvényes bevitelt ad meg, és elvárja, hogy a specifikációnak megfelelően valamilyen műveletet hajtsanak végre, míg negatív tesztet hajtanak végre, ha érvénytelen bevitelt ad meg és hibákat kap.
Funkcionális tesztelési interjú kérdések és válaszok több mint 5 éves tapasztalattal
51) Mi az a Big Bang Approach?
A Big Bang egy széles körben használt integrációs tesztelési stratégia, amely megköveteli az összes rendszerelem egymás melletti ellenőrzését. Ennek a tesztelési módszernek a fő előnye, hogy a tesztelő ellenőrizheti a teljes rendszer és annak összetevőinek működését.
52) Mit jelent a hiba?
A hiba olyan állapot, amely a szoftver végrehajtásának meghiúsulásához vezet egy adott funkció végrehajtása során.
53) Mit jelent a hibaszivárgás a funkcionális tesztelésben?
Hibaszivárgásról akkor beszélünk, ha a végfelhasználó hibát azonosít, és a tesztelő csapat figyelmen kívül hagyja a szoftver tesztelése során.
54) Mi az a TDD?
Tesztvezérelt fejlesztés egy szoftverfejlesztési módszertan. Ennél a módszernél a szoftver fejlesztését a megvalósítandó funkcionalitáshoz készített tesztesetek vezérlik. A tesztesetek a TDD metódusban jönnek létre, és a tesztek átadásához kódot írnak.
55) Mi a különbség a látens és a rejtett hibák között?
A látens hiba azonosítatlan, ha hiba van jelen az aktuális kiadásban. Ez azonban nem látható, mivel soha nem teljesültek azok a feltételek, amelyek között a hiba megtalálható. Ezek a hibák csak akkor fordulnak elő, ha a szoftvertesztelés egy adott eseményt indít el, elrejtve jelenlétüket.
56) Mi az a véletlenszerű/majomteszt?
A véletlenszerű tesztelési módszert más néven majom tesztelés. Az ilyen típusú tesztelés során az adatok véletlenszerűen generálódnak, gyakran eszköz vagy automatizált mechanizmus segítségével. A rendszert ezzel a véletlenszerűen generált bemenettel teszteljük, és az eredményeket elemzik.
57) Mi az a kontextus-vezérelt tesztelés?
A kontextus-vezérelt tesztelés magában foglalja a tesztelési gyakorlatok, megközelítések és módszertanok átvételét, és időnként testreszabását a projekt kontextusa alapján.
58) Mi a PDCA ciklus a szoftvertesztelésben?
A PDCA-ciklus elengedhetetlen kulcsa a szoftverfejlesztés folyamatos folyamatfejlesztésének.
A következő 4 lépésből áll:
- terv: Tervezze meg azokat a célokat, célokat és kezdeményezéseket, amelyek elősegítik az ügyfelek elégedettségét.
- Do: A tervet tettekre hajtja végre. Segít a vásárló jobb minőségben és elégedettségben történő kiszolgálásában; elengedhetetlen egy jó terv végrehajtása.
- Jelölje be: A terv végrehajtásának ellenőrzéséhez. Az eredmény azt is mutatja, hogy mennyire volt pontos a tervezés.
- Törvény: Az eredmények alapján történő cselekvés a további fejlesztés érdekében segíti a tesztelőt a tervezett célok elérésében.
59) Melyek a Szoftvertesztelés belépés feltételei?
A tesztelési tevékenység elindításához előfeltételek szükségesek, beleértve a tesztkörnyezetet, a teszteszközt, a tesztadatokat és még sok mást.
60) Mik a kilépési kritériumok a szoftvertesztelésben?
A kilépési feltétel olyan feltételek összessége, amelyek meghatározzák az alkalmazás megállapodott jellemzőit vagy állapotát a folyamat vagy termék befejezésének jelzésére.
61) A rendszertesztelés bármely szakaszban elvégezhető?
Minden szoftverösszetevőt tesztelnek annak érdekében, hogy a termék megfeleljen a meghatározott követelményeknek. Ezért a rendszerszoftver tesztelése egyik szakaszban sem végezhető el. Ehelyett a rendszertesztet csak akkor kell elkezdeni, ha minden modul vagy egység megfelelően működik és a helyén van.
62) Mit jelent az alfa-, béta- és gamma tesztelés?
Az összes megadott szoftvertesztelési kifejezés neve:
Alfa tesztelés a szoftvert fejlesztő fejlesztők és tesztelők végzik. Néha megfigyelhető, hogy az alfa-tesztelést a vásárló vagy az outsourcing csapat végzi fejlesztők vagy tesztelők nélkül.
Egy meghatározott számú végső felhasználó béta tesztelést végez a szállítás előtt. Többnyire a végfelhasználó helyén történik.
Gamma tesztelés: Ez a tesztelési megközelítés ellenőrzi a megadott igényeket, amikor a szoftver már készen áll a kiadásra. Ez általában a végső felhasználó helyén történik. Azt is első kézből hajtják végre, az összes házon belüli tesztelési tevékenység elhagyásával.
63) Mit lehet megérteni az end-to-end tesztelésből?
A végponttól végpontig tesztelő rendszer egy alkalmazás tesztelésének módszere annak ellenőrzésére, hogy az elvárt módon működik-e. Az alkalmazás folyamatának tesztelésére szolgál az elejétől a végpontig. A végpontok közötti tesztelési rendszer segít a rendszer teljes folyamatának alapos vizsgálatában. Ez a tesztelési módszer azt is megerősíti, hogy az adatok integritása megmarad a különböző rendszerkomponensek és rendszerek között.
64) Mi az a használati esetteszt?
A használati esetek tesztelése egy olyan módszer, amely lehetővé teszi egy adott szoftver funkcionalitásának tesztelését. Segít abban is, hogy megértse, miért kell vagy miért ne használjunk szoftvert.
65) Mi az A/B tesztelés?
Az A/B tesztelés a szoftver két vagy több különböző verzióját teszteli a felhasználókkal, hogy felmérje, melyik verzió teljesít jobban. Ez egy alacsony kockázatú módszer az új vagy meglévő funkciók tesztelésére.
Kiválaszthatja felhasználóinak egy részét az A szolgáltatás használatára. A másik csoport a B szolgáltatást használja. Ezt követően a statisztikai teszteléssel ellenőrizheti a felhasználói visszajelzéseket és válaszokat, hogy meghatározza a szolgáltatás végső verzióját.
66) Mi a hiba életciklusa?
A hiba életciklusa, amelyet hibaéletciklusnak is neveznek, olyan fázisok sorozata, amelyek során a hiba végighalad az életciklusán. Ez a szoftvertesztelési életciklus akkor kezdődik, amikor a tesztelő megtalálja vagy jelenti a hibát, és akkor ér véget, amikor a minőségbiztosítási tesztelő gondoskodik a hiba elhárításáról, hogy az ne forduljon elő újra.
67) Mi az a konfigurációteszt?
A konfigurációteszt egy szoftvertesztelési módszer, amelyet a szoftver konfigurációs követelményeinek értékelésére használnak. Segít megtalálni a rendszer optimális konfigurációját, amelyben az alkalmazás működik. Segít a kompatibilitási problémák azonosításában és megoldásában is.
68) Mi határozza meg a kockázat szintjét?
A nemkívánatos esemény lehetősége és az esemény hatása határozza meg a kockázat mértékét.
69) Mit értesz Defekt Triage alatt?
Hibaosztályozás egy olyan módszer, amelyben a hibák prioritást kapnak különböző jellemzők, például súlyosság, kockázat és a probléma megoldásához szükséges idő függvényében. A hibabesorolási értekezlet olyan érdekelt feleket hoz össze, mint a fejlesztőcsapat, a tesztelési csapat, a projektmenedzser stb.
70) Mi az a csonk?
Amikor felülről lefelé irányuló integrációs tesztelést hajtanak végre, az alacsonyabb szintű modulokat gyakran nem állítják elő, amíg a felső szintű modulokat nem tesztelik és integrálják. A csonkok olyan álmodulok, amelyeket ilyen körülmények között használnak a modul viselkedésének emulálására azáltal, hogy a bemeneti változókon alapuló előrejelzett vagy keményen kódolt eredményt szolgáltatnak.
Ezek az interjúkérdések a viva-ban is segítenek.
