A mikroprocesszor és a mikrokontroller közötti különbség
Nathaniel Brooks
Mikroprocesszor vs mikrokontroller: Kulcskülönbség
- A mikroprocesszor csak egy központi feldolgozó egységből áll, míg a mikrovezérlő egy CPU-t, memóriát és I/O-t tartalmaz egy chipbe integrálva.
- A mikroprocesszort a személyi számítógépekben használják, míg a mikrovezérlőt egy beágyazott rendszerben.
- A mikroprocesszor külső buszt használ a RAM-hoz, ROM-hoz és más perifériákhoz való interfészhez, másrészt a mikrovezérlő belső vezérlőbuszt használ.
- A mikroprocesszorok Von Neumann modellen alapulnak A mikrovezérlők a Harvard architektúrán alapulnak
- A mikroprocesszor bonyolult és drága, sok utasítást kell feldolgozni, de a mikrovezérlő olcsó és egyszerű, kevesebb utasítást kell feldolgozni.
Mi az a mikroprocesszor?
A mikroprocesszor egy mikroszámítógép vezérlőegysége egy kis chipbe csomagolva. Arithmetic Logical Unit (ALU) műveleteket hajt végre, és kommunikál a hozzá kapcsolódó többi eszközzel. Ez egyetlen integrált áramkör, amelyben több funkció kombinálódik.
Mi az a mikrokontroller?
A mikrokontroller egy elektronikus eszközök vezérlésére optimalizált chip. Egyetlen integrált áramkörben van tárolva, amely egy adott feladat végrehajtására és egy adott alkalmazás végrehajtására szolgál.
Kifejezetten beágyazott alkalmazásokhoz tervezett áramkörök, és széles körben használják automatikusan vezérelt elektronikus eszközökben. Tartalmaz memóriát, processzort és programozható I/O-t.
Mikroprocesszorok típusai
A mikroprocesszorok fontos típusai:
- Komplex utasításkészletű mikroprocesszorok
- Az alkalmazásspecifikus integrált áramkör
- Csökkentett utasításkészletű mikroprocesszorok
- Digiilyen Signal Többprocesszoros (DSP)
Mikrokontrollerek típusai
Íme a mikrokontroller fontos típusai:
- 8 bites mikrokontroller
- 16 bites mikrokontroller
- 32 bites mikrokontroller
- Beágyazott mikrokontroller
- Külső memória Mikrokontroller
A mikroprocesszor története
Itt vannak a mikroprocesszor történetének fontos mérföldkövei
- A Fairchild Semiconductors 1959-ben feltalálta az első IC-t (Integrated Circuit).
- 1968-ban Robert Noyce, Gordan Moore, Andrew Grove megalapította saját Intel cégét.
- Az Intel az 3-as 1968 fős indulásból 1981-re ipari óriássá nőtte ki magát.
- 1971-ben az INTEL megalkotta az első generációs Microprocessor 4004-et, amely 108 kHz-es órajelen működött.
- 1973 és 1978 között második generációs 8 bites mikroprocesszorokat gyártottak, mint például a Motorola 6800 és 6801, az INTEL-8085 és a Zilog's-Z80.
- 1978-ban megjelent az Intel 8008 harmadik generációs folyamata.
- A 80-as évek elején az Intel kiadta a negyedik generációs 32 bites processzorokat.
- 1995-ben az Intel kiadta az ötödik generációs 64 bites processzorokat.
A mikrokontroller története
Íme, fontos tereptárgyak a mikrokontroller történetéből:
- Először 1975-ben használták (Intel 8048)
- Az EEPROM bevezetése 1993-ban
- Ugyanebben az évben az Atmel bemutatta az első Flash memóriát használó mikrokontrollert.
Különbség a mikroprocesszor és a mikrovezérlő között
Itt van a különbség a mikroprocesszor és a mikrovezérlő között
| mikroprocesszor | Mikrovezérlők |
|---|---|
| A mikroprocesszor a számítógépes rendszer szíve. | A Micro Controller egy beágyazott rendszer szíve. |
| Ez csak egy processzor, ezért a memóriát és az I/O összetevőket külsőleg kell csatlakoztatni | A Micro Controller processzorral, valamint belső memóriával és I/O komponensekkel rendelkezik. |
| A memóriát és az I/O-t kívülről kell csatlakoztatni, így az áramkör nagy lesz. | A memória és az I/O már megvan, a belső áramkör pedig kicsi. |
| Kompakt rendszerekben nem használható | Kompakt rendszerekben is használható. |
| Az egész rendszer költsége magas | A teljes rendszer költsége alacsony |
| A külső alkatrészek miatt a teljes energiafogyasztás magas. Ezért nem ideális a tárolt árammal működő eszközökhöz, például akkumulátorokhoz. | Mivel a külső alkatrészek alacsonyak, a teljes energiafogyasztás kisebb. Így használható olyan eszközökkel, amelyek tárolt energiával működnek, például akkumulátorokkal. |
| A legtöbb mikroprocesszor nem rendelkezik energiatakarékos funkcióval. | A legtöbb mikrokontroller energiatakarékos módot kínál. |
| Főleg személyi számítógépekben használják. | Főleg mosógépben, MP3 lejátszókban és beágyazott rendszerekben használják. |
| A mikroprocesszor kisebb számú regiszterrel rendelkezik, így több művelet memória alapú. | A mikrokontroller több regiszterrel rendelkezik. Így a programok könnyebben írhatók. |
| A mikroprocesszorok Von Neumann modellen alapulnak | A mikrovezérlők a Harvard architektúrán alapulnak |
| Ez egy központi feldolgozó egység egyetlen szilícium alapú integrált chipen. | Ez a CPU-val és más perifériákkal együtt működő mikroprocesszorok fejlesztésének mellékterméke. |
| Nincs benne RAM, ROM, bemeneti-kimeneti egység, időzítő és egyéb perifériák a chipen. | CPU-val, RAM-mal, ROM-mal és egyéb perifériákkal rendelkezik egyetlen chipbe ágyazva. |
| Külső buszt használ a RAM-hoz, ROM-hoz és más perifériákhoz való interfészhez. | Belső vezérlőbuszt használ. |
| A mikroprocesszor alapú rendszerek nagyon nagy sebességgel futhatnak az alkalmazott technológia miatt. | A mikrokontroller alapú rendszerek az architektúrától függően akár 200 MHz-ig vagy még ennél is tovább működnek. |
| Általános célú alkalmazásokhoz használják, amelyek lehetővé teszik rengeteg adat kezelését. | Alkalmazás-specifikus rendszerekhez használják. |
| Bonyolult és költséges, sok utasítást kell feldolgozni. | Egyszerű és olcsó, kevesebb feldolgozandó utasítással. |
A mikroprocesszor jellemzői
Íme a mikroprocesszor néhány fontos jellemzője:
- Beépített monitor/hibakereső programot kínál megszakítási képességgel
- Nagy mennyiségű utasítás, amelyek mindegyike ugyanazon művelet különböző változatait hajtja végre
- Párhuzamos I/O-t kínál
- Utasítási ciklus időzítő
- Külső memória interfész
A mikrokontroller jellemzői
Íme a mikrokontroller néhány fontos funkciója:
- Processzor visszaállítása
- Program és változó memória (RAM) I/O érintkezők
- Készülék órajelű központi processzor
- Utasítási ciklus időzítők
Mikroprocesszor alkalmazásai
A mikroprocesszorokat főként olyan eszközökben használják, mint:
- Számológépek
- Számviteli rendszer
- Játék gép
- Komplex ipari vezérlők
- Közlekedési lámpa
- Adatok ellenőrzése
- Katonai alkalmazások
- Védelmi rendszerek
- Számítási rendszerek
A mikrokontroller alkalmazásai
A mikrokontrollereket főként olyan eszközökben használják, mint:
- Mobiltelefonok
- Automobiles
- CD/DVD lejátszók
- Mosógépek
- fényképezőgépek
- Biztonsági riasztók
- Billentyűzet vezérlők
- Mikrohullámú sütő
- Órák
- Mp3 lejátszók
Összegzésként
Mi a különbség a mikrokontroller és a mikroprocesszor között?
A legfontosabb különbség a mikroprocesszor és a mikrovezérlő között az, hogy a mikroprocesszor csak egy központi feldolgozó egységből áll, míg a mikrovezérlő tartalmaz egy CPU-t, memóriát és I/O-t, mindezt egyetlen chipbe integrálva. A mikrokontroller egy olcsó, egyszerű és kevés számú utasítást tartalmaz, míg a mikroprocesszor bonyolult és drága, sok utasítással.
Melyik a jobb mikrovezérlő vagy mikroprocesszor?
Mindkét folyamat jó. Azonban, hogy melyiket használja, az az Ön igényeitől függ. A mikrokontrollereket főleg kis alkalmazásokhoz használják, mint például mosógépek, kamerák, biztonsági riasztók, billentyűzetvezérlők stb., míg a mikroprocesszorokat személyi számítógépekben, komplex ipari vezérlőkben, közlekedési lámpákban, védelmi rendszerekben stb.
Melyik a gyorsabb mikroprocesszor vagy mikrokontroller?
A mikroprocesszorok sokkal gyorsabbak, mint a mikrokontrollerek. A mikroprocesszor órajele 1 GHz felett van. Míg a mikrokontroller esetében az órajel 200 MHz vagy több, az architektúrától függően.
