Oracle PL/SQL gyűjtemények: Varrays, Beágyazott és Index táblázatok szerint

Mi az a Gyűjtemény?

A gyűjtemény meghatározott adattípusok elemeinek rendezett csoportja. Ez lehet egyszerű adattípusok vagy összetett adattípusok gyűjteménye (például felhasználó által definiált vagy rekordtípusok).

A gyűjteményben minden elemet egy elnevezésű kifejezés azonosít „aljegyző”. A gyűjtemény minden eleméhez egyedi index tartozik. A gyűjteményben lévő adatok módosíthatók vagy lekérhetők az egyedi indexre hivatkozva.

A gyűjtemények akkor a leghasznosabb dolgok, amikor azonos típusú nagyméretű adatokat kell feldolgozni vagy manipulálni. A gyűjtemények egészben feltölthetők és manipulálhatók a 'BULK' opció használatával Oracle.

A gyűjtemények osztályozása a szerkezet, az alsó index és a tárhely alapján történik, az alábbiak szerint.

Index-táblázatok (más néven asszociatív tömb)
Beágyazott asztalok
Varrays

A gyűjteményben lévő adatokra bármikor hivatkozhatunk három kifejezéssel Gyűjtemény neve, alsó index, mező/oszlop neve, mint „ ( ). ”. Ezekről a fent említett gyűjteménykategóriákról az alábbi részben olvashat bővebben.

Varrays

A Varray egy olyan gyűjtési módszer, amelyben a tömb mérete rögzített. A tömb mérete nem léphető túl a rögzített értékénél. A Varray alsó indexe numerikus érték. Az alábbiakban a Varrays attribútumai olvashatók.

A felső határméret rögzített
Az „1” alsó indexszel kezdődő sorrendben feltöltve
Ez a gyűjteménytípus mindig sűrű, azaz nem tudunk tömbelemeket törölni. A Varray egészében törölhető, vagy a végétől levágható.
Mivel természetében mindig sűrű, nagyon kevésbé rugalmas.
Célszerűbb akkor használni, ha a tömb mérete ismert, és hasonló tevékenységeket végezni az összes tömbelemen.
Az alsó index és a sorrend mindig stabil marad, azaz a gyűjtemény alsó indexe és száma mindig ugyanaz.
A programokban való felhasználás előtt inicializálni kell őket. Az inicializálatlan gyűjtemény bármely művelete (kivéve a EXISTS műveletet) hibát jelez.
Létrehozható adatbázis-objektumként, amely az egész adatbázisban látható, vagy az alprogramon belül, amely csak abban az alprogramban használható.

Az alábbi ábra diagramszerűen magyarázza el a Varray (sűrű) memóriakiosztását.

index	1	2	3	4	5	6	7
Érték	X Y Z	Dfv	Sde	Cxs	Vbc	Nhu	Qwe

A VARRAY szintaxisa:

TYPE <type_name> IS VARRAY (<SIZE>) OF <DATA_TYPE>;

A fenti szintaxisban a type_name a 'DATA_TYPE' típusú VARRAY-ként van deklarálva az adott méretkorláthoz. Az adattípus lehet egyszerű vagy összetett.

Beágyazott táblázatok

A beágyazott tábla olyan gyűjtemény, amelyben a tömb mérete nincs rögzítve. Numerikus alsó index típussal rendelkezik. Az alábbiakban további leírás található a beágyazott táblázat típusáról.

A beágyazott táblázatnak nincs felső méretkorlátja.
Mivel a felső mérethatár nem rögzített, a gyűjteményt, a memóriát minden alkalommal bővíteni kell, mielőtt használnánk. A gyűjteményt az 'EXTEND' kulcsszóval bővíthetjük.
Az „1” alsó indexszel kezdődő sorrendben feltöltve.
Ez a gyűjteménytípus mindkettőből lehet sűrű és ritka, azaz létrehozhatjuk a gyűjteményt sűrűként, illetve véletlenszerűen törölhetjük is az egyes tömbelemeket, amitől ritka lesz.
Nagyobb rugalmasságot biztosít a tömbelem törlésével kapcsolatban.
A rendszer a rendszer által generált adatbázistáblában tárolja, és a kiválasztási lekérdezésben használható az értékek lekérésére.
Az alsó index és a sorozat nem stabil, azaz az alsó index és a tömbelem száma változhat.
A programokban való felhasználás előtt inicializálni kell őket. Az inicializálatlan gyűjtemény bármely művelete (kivéve a EXISTS műveletet) hibát jelez.
Létrehozható adatbázis-objektumként, amely az egész adatbázisban látható, vagy az alprogramon belül, amely csak abban az alprogramban használható.

Az alábbi ábra sematikusan magyarázza el a beágyazott tábla (sűrű és ritka) memóriakiosztását. A fekete színű elemtér a gyűjtemény üres, azaz ritka elemét jelöli.

index	1	2	3	4	5	6	7
Érték (sűrű)	X Y Z	Dfv	Sde	Cxs	Vbc	Nhu	Qwe
Érték (ritka)	Qwe		asd	Afg		asd	Wer

Szintaxis a beágyazott táblázathoz:

TYPE <tvpe name> IS TABLE OF <DATA TYPE>;

A fenti szintaxisban a type_name 'DATA_TYPE' típusú beágyazott táblagyűjteményként van deklarálva. Az adattípus lehet egyszerű vagy összetett.

Index táblázatonként

A táblázatonkénti index olyan gyűjtemény, amelyben a tömb mérete nem rögzített. A többi gyűjteménytípustól eltérően az indexenkénti gyűjteményben az alsó indexet a felhasználó határozhatja meg. Az alábbiakban az index-táblázat attribútumait mutatjuk be.

Az alsó index egész számokból vagy karakterláncokból állhat. A gyűjtemény létrehozásakor meg kell említeni az alsó index típusát.
Ezeket a gyűjteményeket nem tároljuk egymás után.
Természetükben mindig ritkák.
A tömb mérete nem rögzített.
Nem tárolhatók az adatbázis oszlopban. Ezeket létre kell hozni és használni kell az adott munkamenet bármely programjában.
Nagyobb rugalmasságot biztosítanak az alsó index fenntartása szempontjából.
Az alsó indexek negatív alsó indexűek is lehetnek.
Alkalmasabbak viszonylag kisebb kollektív értékekhez használni, amelyekben a gyűjtemény inicializálható és ugyanazon alprogramokon belül használható.
A használatuk megkezdése előtt nem szükséges inicializálni őket.
Nem hozható létre adatbázis-objektumként. Csak az alprogramon belül hozható létre, amely csak abban az alprogramban használható.
A BULK COLLECT nem használható ebben a gyűjteménytípusban, mivel az alsó indexet kifejezetten meg kell adni a gyűjtemény minden rekordjához.

Az alábbi ábra vázlatosan ismerteti a beágyazott tábla (ritka) memóriakiosztását. A fekete színű elemtér a gyűjtemény üres, azaz ritka elemét jelöli.

alsó index (varchar)	ELSŐ	MÁSODIK	HARMADIK	NEGYEDIK	ÖTÖDIK	HATODIK	HETEDIK
Érték (ritka)	Qwe		asd	Afg		asd	Wer

Szintaxis az indexenkénti táblázathoz

TYPE <type_name> IS TABLE OF <DATA_TYPE> INDEX BY VARCHAR2 (10);

A fenti szintaxisban a type_name 'DATA_TYPE' típusú indexenkénti gyűjteményként van deklarálva. Az adattípus lehet egyszerű vagy összetett. A subsciprt/index változó VARCHAR2 típusú, maximális mérete 10.

Konstruktor és inicializálási koncepció a gyűjteményekben

A konstruktorok az orákulum által biztosított beépített függvények, amelyeknek ugyanaz a neve, mint az objektumnak vagy gyűjteményeknek. Ezeket először hajtják végre, amikor egy munkamenetben először hivatkoznak objektumra vagy gyűjteményekre. Az alábbiakban a konstruktor fontos részletei találhatók gyűjteménykörnyezetben:

Gyűjtemények esetén ezeket a konstruktorokat kifejezetten meg kell hívni az inicializáláshoz.
A Varray és a Nested táblákat is inicializálni kell ezeken a konstruktorokon keresztül, mielőtt a programba utalnák.
A Constructor implicit módon kiterjeszti egy gyűjtemény memóriafoglalását (a Varray kivételével), így a konstruktor a változókat is hozzárendelheti a gyűjteményekhez.
Ha a gyűjteményhez értékeket rendelünk a konstruktőrökön keresztül, akkor a gyűjtemény soha nem lesz ritka.

Gyűjtési módszerek

Oracle számos funkciót biztosít a gyűjtemények kezeléséhez és kezeléséhez. Ezek a függvények nagyon hasznosak a programban a gyűjtemények különböző attribútumainak meghatározásához és módosításához. Az alábbi táblázat a különböző funkciókat és azok leírását tartalmazza.

Módszer	Leírás	SZINTAXIS
LÉTEZIK (n)	Ez a módszer logikai eredményeket ad vissza. 'TRUE'-t ad vissza, ha az n^th elem létezik a gyűjteményben, különben FALSE-t ad vissza. Az inicializálatlan gyűjtésben csak a EXISTS függvények használhatók	.EXISTS(elem_pozíció)
COUNT	Megadja a gyűjteményben található elemek teljes számát	.SZÁMOL
LIMIT	A gyűjtemény maximális méretét adja vissza. A Varray esetében a megadott rögzített méretet adja vissza. Beágyazott tábla és Index-táblázat esetén NULL értéket ad	.HATÁR
ELSŐ	A gyűjtemények első indexváltozójának (alindexének) értékét adja vissza	.ELSŐ
LAST	A gyűjtemények utolsó indexváltozójának (alindexének) értékét adja vissza	.UTOLSÓ
ELŐZŐ (n)	A visszatérési érték megelőzi az indexváltozót az n gyűjteményében^th elem. Ha nincs előtte indexérték, NULL-t ad vissza	.PRIOR(n)
KÖVETKEZŐ (n)	A sikeres indexváltozót adja vissza az n gyűjteményében^th elem. Ha nincs sikeres indexérték, a NULL értéket ad vissza	.KÖVETKEZŐ(n)
KITERJESZT	A végén kiterjeszti a gyűjtemény egy elemét	.KITERJESZT
KITERJESZTÉS (n)	Bővíti n elemet a gyűjtemény végén	.EXTEND(n)
KITERJESZTÉS (n,i)	Bővíti n példányt az i^th elem a gyűjtemény végén	.EXTEND(n,i)
TRIM	Eltávolít egy elemet a gyűjtemény végéről	.TRIM
VÁGÁS (n)	Eltávolít n elemet a gyűjtés végéről	.TRIM (n)
DELETE	Törli az összes elemet a gyűjteményből. Üressé teszi a gyűjteményt	.TÖRÖL
TÖRLÉS (n)	Törli az n-edik elemet a gyűjteményből. Ha akkor^th elem értéke NULL, akkor ez nem tesz semmit	.DELETE(n)
TÖRLÉS (m,n)	Törli az m tartomány elemét^th hogy n^th a gyűjteményben	.DELETE(m,n)

Példa 1: Rekordtípus alprogram szinten

Ebben a példában látni fogjuk, hogyan lehet feltölteni a gyűjteményt a "ÖSSZES GYŰJTÉSés hogyan hivatkozhat a gyűjtési adatokra.

DECLARE
TYPE emp_det IS RECORD
(
EMP_NO NUMBER,
EMP_NAME VARCHAR2(150),
MANAGER NUMBER,
SALARY NUMBER
);
TYPE emp_det_tbl IS TABLE OF emp_det; guru99_emp_rec emp_det_tbl:= emp_det_tbl(); 
BEGIN
INSERT INTO emp (emp_no,emp_name, salary, manager) VALUES (1000,’AAA’,25000,1000);
INSERT INTO emp (emp_no,emp_name, salary, manager) VALUES (1001,'XXX’,10000,1000);
INSERT INTO emp (emp_no, emp_name, salary, manager) VALUES (1002,'YYY',15000,1000);
INSERT INTO emp (emp_no,emp_name,salary, manager) VALUES (1003,’ZZZ’,'7500,1000);
COMMIT:
SELECT emp no,emp_name,manager,salary BULK COLLECT INTO guru99_emp_rec
FROM emp;
dbms_output.put_line (‘Employee Detail');
FOR i IN guru99_emp_rec.FIRST..guru99_emp_rec.LAST
LOOP
dbms_output.put_line (‘Employee Number: '||guru99_emp_rec(i).emp_no); 
dbms_output.put_line (‘Employee Name: '||guru99_emp_rec(i).emp_name); 
dbms_output.put_line (‘Employee Salary:'|| guru99_emp_rec(i).salary); 
dbms_output.put_line(‘Employee Manager Number:'||guru99_emp_rec(i).manager);
dbms_output.put_line('--------------------------------');
END LOOP;
END;
/

Kód magyarázata:

Kódsor 2-8: Rekord típusa Az 'emp_det' az emp_no, emp_name, fizetés és a NUMBER, VARCHAR2, NUMBER, NUMBER adattípusú kezelő oszlopokkal van deklarálva.
9. kódsor: Az 'emp_det' rekord típusú elem 'emp_det_tbl' gyűjteményének létrehozása
10. kódsor: A 'guru99_emp_rec' változó deklarálása 'emp_det_tbl' típusúként, és null konstruktorral inicializálva.
12-15. kódsor: A mintaadatok beillesztése az 'emp' táblába.
16. kódsor: Beillesztési tranzakció véglegesítése.
17. kódsor: A rekordok lekérése az „emp” táblából, és a gyűjteményváltozó tömeges feltöltése a „BULK COLLECT” paranccsal. Most a 'guru99_emp_rec' változó tartalmazza az összes rekordot, amely az 'emp' táblában található.
19-26. kódsor: A 'FOR' ciklus beállítása a gyűjtemény összes rekordjának egyenkénti kinyomtatásához. Az ELSŐ és UTOLSÓ gyűjtési módszer alsó és felső határaként használatos hurok.

teljesítmény: Amint a fenti képernyőképen látható, amikor a fenti kódot végrehajtják, a következő kimenetet kapja

Employee Detail
Employee Number: 1000
Employee Name: AAA
Employee Salary: 25000
Employee Manager Number: 1000
----------------------------------------------
Employee Number: 1001
Employee Name: XXX
Employee Salary: 10000
Employee Manager Number: 1000
----------------------------------------------
Employee Number: 1002
Employee Name: YYY
Employee Salary: 15000
Employee Manager Number: 1000
----------------------------------------------
Employee Number: 1003
Employee Name: ZZZ
Employee Salary: 7500
Employee Manager Number: 1000
----------------------------------------------

Talán tetszene: