C# változók és Operators példával
C# változók
A változó egy tárolóterületnek adott név, amely különféle adattípusok értékeinek tárolására szolgál. A C#-ban minden változónak rendelkeznie kell egy adott típussal, amely meghatározza a változó memóriájának méretét és elrendezését.
Például egy változó lehet String típusú, ami azt jelenti, hogy egy karakterlánc értékének tárolására szolgál. Az adattípus alapján a változón konkrét műveletek hajthatók végre.
Például, ha egész változónk volt, akkor a változón olyan műveletek hajthatók végre, mint az összeadás és a kivonás. Egy programban több változót is deklarálhatunk.
Nézzünk egy gyors példát több különböző adattípusú változó deklarálására.
Példánkban két változót fogunk definiálni, az egyik 'string', a másik pedig 'Integer' típusú. Ezután ezeknek a változóknak az értékeit megjelenítjük a konzolon. Mindegyik példa esetében csak a Program.cs fájl fő funkcióját módosítjuk.
using System; using System.Collections.Generic; using System.Linq; using System.Text; using System.Threading.Tasks; namespace DemoApplication { class Program { static void Main(string[] args) { String message="The value is "; Int32 val=30; Console.Write(message+val); Console.ReadKey(); } } }
Kód Magyarázat
- A String adattípusú változót deklarálják. A változó neve 'message'. A változó értéke „Az érték van”.
- Egy Integer (Int32) adattípusú változó deklarálva van. A változó neve 'val'. A változó értéke 30.
- Végül a Console.write utasítás a String és az Integer változó értékének kiadására szolgál.
Ha a fenti kódot megfelelően beírta és a program sikeresen lefut, a következő kimenet jelenik meg.
teljesítmény
A kimenetből láthatja, hogy a karakterlánc és az egész változó értékei is megjelennek a konzolon.
OperaA torok különféle adattípusok értékeihez szoktak műveleteket végrehajtani. Például 2 szám összeadásához a + operátort kell használni.
Lássuk a különféle operátorok táblázatát adattípusok
C# Operatorzok
Számtan Operatorzok
Ezeket az operátorokat matematikai műveletek végrehajtására használják számokkal. Az alábbiakban a rendelkezésre álló operátorok listája található C#.
Operator | Leírás |
---|---|
+ | Két operandust ad hozzá |
- | Kivonja a második operandust az elsőből |
* | Megszorozza mindkét operandusot |
/ | A számlálót elosztja a denumerátorral |
% | Modulus Operator és a maradék egy egész osztás után |
++ | A Increment operátor eggyel növeli az egész szám értékét |
- | A Decrement operátor eggyel csökkenti az egész szám értékét |
Relációs Operatorzok
Ezek a számokkal kapcsolatos relációs műveletek végrehajtására használt operátorok. Az alábbiakban a C# nyelven elérhető relációs operátorok listája található.
Operator | Leírás |
---|---|
== | Ellenőrzi, hogy két operandus értéke egyenlő-e vagy sem, ha igen, akkor a feltétel igaz lesz. |
!= | Ellenőrzi, hogy két operandus értéke egyenlő-e vagy sem, ha az értékek nem egyenlőek, akkor a feltétel igaz lesz. |
> | Ellenőrzi, hogy a bal oldali operandus értéke nagyobb-e a jobb oldali operandus értékénél, ha igen, akkor a feltétel igaz lesz. |
< | Ellenőrzi, hogy a bal oldali operandus értéke kisebb-e, mint a jobb oldali operandus értéke, ha igen, akkor a feltétel igaz lesz. |
>= | Ellenőrzi, hogy a bal oldali operandus értéke nagyobb vagy egyenlő-e a jobb oldali operandus értékével, ha igen, akkor a feltétel igaz lesz. |
<= | Ellenőrzi, hogy a bal oldali operandus értéke kisebb vagy egyenlő-e a jobb oldali operandus értékével, ha igen, akkor a feltétel igaz lesz. |
logikus Operatorzok
Ezek az értékek logikai műveleteinek végrehajtására használt operátorok. Az alábbiakban a C# nyelven elérhető operátorok listája található.
Operator | Leírás |
---|---|
&& | Ez a logikai ÉS operátor. Ha mindkét operandus igaz, akkor a feltétel igaz lesz. |
|| | Ez a logikai VAGY operátor. Ha bármelyik operandus igaz, akkor a feltétel igaz lesz. |
! | Ez a Logikai NEM operátor. |
Nézzünk egy gyors példát arra, hogyan használhatók az operátorok a .Net-ben.
Példánkban 2 egész változót és egy logikai változót fogunk definiálni. Ezután a következő műveleteket hajtjuk végre
using System; using System.Collections.Generic; using System.Linq; using System.Text; using System.Threading.Tasks; namespace DemoApplication { class Program { static void Main(string[] args) { Int32 val1 = 10,val2 = 20; bool status = true; Console.WriteLine(val1 + val2); Console.WriteLine(val1 < val2); Console.WriteLine(!(status)); Console.ReadKey(); } } }
Kód Magyarázat
- Két egész változó van definiálva, az egyik az érték1, a másik pedig az érték2. Ezeket a relációs és aritmetikai műveletek bemutatására fogják használni. A logikai műveletek bemutatására egy logikai változót határoztak meg.
- Egy példát mutatunk be az aritmetikai műveletre, ahol az összeadás operátort a val1-en és val2-n hajtjuk végre. Az eredményt a rendszer a konzolra írja.
- Egy példát mutatunk be a relációs műveletre, ahol a kisebb mint operátort a val1 és a val2 függvényen hajtjuk végre. Az eredményt a rendszer a konzolra írja.
- Példa látható a logikai műveletre, ahol a logikai operátort (!) alkalmazzuk az állapotváltozóra. A logikai NOT operátor megfordítja bármely logikai érték aktuális értékét. Tehát ha egy logikai érték 'true', akkor a logikai NOT a 'false' értéket adja vissza, és fordítva. Esetünkben, mivel az állapotváltozó értéke 'true', az eredmény 'false' lesz. Az eredményt a rendszer a konzolra írja.
Ha a fenti kódot megfelelően beírta és a program sikeresen lefut, a kimenet megjelenik.