Felezési módszer – Mi az, algoritmus és példa
Mi az a felezési módszer?
A felezési módszer az egyik alapvető numerikus megoldás a polinomiális egyenlet gyökerének megtalálására. Zárójelbe teszi azt az intervallumot, amelyben az egyenlet gyöke található, és minden iterációban felére osztja őket, amíg meg nem találja a gyökeret. Így a felező módszert zárójeles módszernek is nevezik.
Mivel azonban a működési mechanizmus hasonló a bináris keresési algoritmushoz, a felezési módszert bináris keresési módszernek, felező módszernek vagy dichotómia módszernek is nevezik. Elsősorban a Köztes érték tételen alapul.
Egyenletek gyökereinek megtalálása
Ebben a példában csak egy független változóval rendelkező egyenleteket veszünk figyelembe. Lehet lineáris vagy nemlineáris. A lineáris egyenletek az egyenes grafikonját ábrázolják, míg a nemlineáris egyenletek a görbék ábrázolására szolgálnak.
Az egyenlet gyöke az egyenletet kielégítő független változó értékét jelenti. Például: egy f(x)= 4-x egyenlet gyöke2 = 0 2, mert f(2) = 4-22 = 0.
Tekintsük f(x)-t valós folytonos függvénynek. A köztes érték tétele szerint az f(x)=0 egyenletnek legalább egy gyöke van a és b között, ha f(a)f(b) < 0. Az f(x) függvénynek van egy gyöke, „c” a és b között.
A felezési módszer grafikus ábrázolása
A következő grafikon a felezési módszer működési mechanizmusát mutatja be. A grafikonon láthatjuk, hogy az egyenlet gyöke pirossal van jelölve.
Mindenekelőtt:
- Először két kezdeti sejtést tettünk, a1 és b1, amelyre f(a1)f(b1) < 0. A köztes érték tétele szerint a gyöknek [a1, b1].
- Megtalálhatjuk a felezőpontját1 és b1, ami b2. Így a kezdeti intervallum most [a1, b2] mert f(a1)f(b2) < 0.
- Ugyanígy csökkentjük az intervallumot, amíg a közelítő megoldást meg nem találjuk.
Felezési módszer algoritmus
A felezési módszer algoritmusának lépései az f(x)=0 egyenlet gyökerének megtalálásához a következők:
Step 1) Válasszon kiindulási a, b tippeket és e tűréshatárt
Step 2) Ha f(a)f(b) >=0, akkor a gyök nem ebben az intervallumban található. Így nem lesz megoldás.
Step 3) Keresse meg a felezőpontot, c = (a+b)/2
(i) Ha az f(c) felezőpont függvényértéke = 0, akkor c a gyök. Folytassák az 5. lépéssel.
(ii) Ha f(a)f(c) < 0, akkor a gyök a és c között van. Ezután állítsa be a = a, b = c.
(iii) Egyéb esetben a = c, b = b.
Step 4) Ha az abszolút hiba nagyobb, mint a tűréshatár vagy (ba) > e, folytassa a 3. lépéssel.
Step 5) Jelenítse meg c hozzávetőleges gyökérként.
Lássunk egy példát a felezési módszer algoritmusára.
Meg kell találnunk a következő folytonos függvény gyökerét a felező módszer képletével.
f (x) = x3 - x2 + 2
Felezési módszer példa
Step 1) Tegyük fel,
a = -10,
b = 10, és
e = 1% vagy 0.01
Step 2) Most megvizsgáljuk, hogy f(a)f(b) >= 0 vagy sem.
f(a) = f(-10) = (-10)3 – (-10)2 + 2 = -1098
f(b) = f(10) = (10)3 – (10)2 + 2 = 902
f(a)f(b) = f(-10)f(10) = (-1098)(902) < 0
Ezért a fenti függvény gyökere ebben az intervallumban van [-10, 10].
Step 3) Ekkor először a c felezőpont kerül kiszámításra.
Most a következő feltételeket kell ellenőrizni:
(i) f(c) = 0:
f(c) = f(0) = (0)3 – (0)2 + 2 = 2 ≠ 0
(ii) ha f(a)f(c) < 0:
f(c)f(a) = 2*(-1098) < 0
A feltétel teljesül. A következő iterációnál az értékek a következők lesznek:
a = a = -10
b = c = 0
Step 4) Mivel (ba) = (0-(-10)) = 10>0.05, a folyamat megismétlődik. A következő iterációk a táblázatban láthatók.
| Ismétlés | a | b | c | ba | f(c) |
|---|---|---|---|---|---|
| 1 | -10 | 0 | 0 | 10 | 2 |
| 2 | -5 | 0 | -5 | 5 | -148 |
| 3 | -2.5 | 0 | -2.5 | 2.5 | -19.875 |
| 4 | -1.25 | 0 | -1.25 | 1.25 | -1.52562 |
| 5 | -1.25 | -0.625 | -0.625 | 0.625 | 1.36523 |
| 6 | -1.25 | -0.9375 | -0.9375 | 0.3125 | 0.297119 |
| 7 | -1.09375 | -0.9375 | -1.09375 | 0.15625 | -0.50473 |
| 8 | -1.01562 | -0.9375 | -1.01562 | 0.078125 | -0.0791054 |
| 9 | -1.01562 | -0.976562 | -0.976562 | 0.0390625 | 0.115003 |
| 10 | -1.01562 | -0.996094 | -0.996094 | 0.0195312 | 0.0194703 |
| 11 | -1.00586 | -0.996094 | -1.00586 | 0.00976562 | -0.0294344 |
Step 5) A 11. iterációban a 4. lépés feltétele hamis lesz. Így ennek az egyenletnek a gyöke -1.00586.
Felezési módszer logikai diagramja
Ál-Code
Start
Set a, b, e
if f(a)*f(b) >=0
Output("Root does not exist in this interval")
Stop
while (b-a)>e do
c ← (a + b)/2
if f(c) = 0
break
end if
if f(c)*f(a) < 0 then
b ← c
else
a ← c
end while
Output(c)
Stop
Felezési módszer példa C/C++
Bemenet:
#include<bits/stdc++.h>
using namespace std;
#define Error 0.01
double value(double x)
{
return x*x*x - x*x + 2;
}
void bisection_method(double a, double b)
{
if (value(a) * value(b) >= 0)
{
cout << "The root does not lie in this interval\n";
return;
}
double c = a;
while ((b-a) >= Error)
{
c = (a+b)/2;
if (value(c) == 0.0)
break;
else if (value(c)*value(a) < 0)
b = c;
else
a = c;
}
cout << "The root is :" << c;
}
int main()
{
double a =-10 , b = 10;
bisection_method(a, b);
return 0;
}
output:
The root is :-1.00586
Felezési módszer példa in Python
Bemenet:
def value(x):
return x*x*x - x*x + 2
def bisection_method(a,b):
if (value(a) * value(b) >= 0):
return
c = a
while ((b-a) >= 0.01):
c = (a+b)/2
if (value(c) == 0.0):
break
if (value(c)*value(a) < 0):
b = c
else:
a = c
print("The root is : ","%.4f"%c)
a =-10
b = 10
bisection_method(a, b)
output:
The root is : -1.0059
A felezési módszer előnyei és korlátai
Íme a felezési módszer előnyei és hátrányai:
| Érvek | Hátrányok |
|---|---|
| Könnyen és egyszerűen megvalósítható gyökérkeresési módszer. | A konvergencia lassú, mert egyszerűen az intervallum felezésén alapul. |
| Mivel a gyökér zárójelben van, mindig konvergens. | Ha az egyik kezdeti találgatás közel van a gyökérhez, a gyökér elérése több iterációt igényel. |
| A hibaarány az iterációk számának növelésével vagy csökkentésével szabályozható. |



