Alfa-tesztelés vs béta-tesztelés – különbség köztük

Főbb különbség az alfa- és béta-tesztelés között

• Az alfatesztelést a szervezeten belüli tesztelők, míg a béta tesztelést a végfelhasználók végzik.
• Az alfatesztelés a Fejlesztő, míg a Bétatesztelés az Ügyfél helyén történik.
• A megbízhatósági és biztonsági tesztelést nem végzik el mélyrehatóan az alfatesztelés során, míg a megbízhatóságot, biztonságot és robusztusságot a Bétatesztelés során ellenőrzik.
• Az alfatesztelés a Whitebox és a Blackbox tesztelését is magában foglalja, míg a béta tesztelés főként a Blackbox tesztelést foglalja magában.
• Az alfatesztelés tesztelési környezetet igényel, míg a béta teszteléshez nincs szükség tesztelési környezetre.
• Az alfatesztelés hosszú végrehajtási ciklust igényel, míg a béta tesztelés csak néhány hét végrehajtást igényel.
• A kritikus problémákat és hibákat azonnal kezeljük és kijavítjuk az alfatesztelés során, míg a problémákat és hibákat a végfelhasználóktól gyűjtik össze, és a béta tesztelés során tovább implementálják.

Mi az alfa tesztelés?

Alfa tesztelés az átvételi tesztelés egy fajtája; az összes lehetséges probléma és hiba azonosítása érdekében, mielőtt a végterméket kiadnák a végfelhasználóknak. Az alfa-tesztelést a tesztelők végzik, akik a szervezet belső alkalmazottai. A fő cél az, hogy azonosítsa azokat a feladatokat, amelyeket egy tipikus felhasználó végezhet, és tesztelje azokat.

A lehető legegyszerűbben fogalmazva, ezt a fajta tesztelést csak azért hívják alfának, mert korán, a szoftver fejlesztésének vége felé, és a béta tesztelés előtt végzik el. Az alfa tesztelés fő célja a valódi felhasználók szimulálása fekete doboz és fehér doboz technikák használatával.

Mi az a béta tesztelés?

Béta tesztelés a szoftveralkalmazás „valódi felhasználói” „valódi környezetben” végzik, és ez egyfajta külső megjelenésnek tekinthető Felhasználói elfogadási tesztelés. Ez az utolsó teszt, mielőtt a terméket a vásárlóknak szállítanánk. Az ügyfelektől kapott közvetlen visszajelzés a béta tesztelés egyik fő előnye. Ez a tesztelés segít a termékek tesztelésében az ügyfél környezetében.

A szoftver béta verzióját a termék korlátozott számú végfelhasználója számára adják ki, hogy visszajelzést kapjanak a termék minőségéről. A béta tesztelés csökkenti a termék meghibásodásának kockázatát, és a vásárlói ellenőrzés révén jobb minőséget biztosít a termék számára.

Az alfa és a béta tesztelés közötti különbség

Az alábbiakban bemutatjuk az alfa- és a béta tesztelés közötti különbségeket:

Alfa tesztelés	Béta tesztelés
Alfa-tesztelést tesztelők végeznek, akik általában a szervezet belső alkalmazottai	A béta tesztelést olyan ügyfelek vagy végfelhasználók végzik, akik nem a szervezet alkalmazottai
Alfa tesztelés a fejlesztő webhelyén	A béta tesztelést az ügyfél helyén vagy a termék végfelhasználóján végzik
Megbízhatóság és Biztonsági tesztelés nem végeznek mélyreható alfa-tesztelést	A megbízhatóságot, biztonságot és robusztusságot a Bétatesztelés során ellenőrzik
Az alfatesztelés a fehér doboz és a fekete doboz technikákat egyaránt magában foglalja	A Bétatesztelés általában használ Fekete Box Tesztelés
Az alfatesztelés laboratóriumi környezetet vagy tesztelési környezetet igényel	A béta teszteléshez nincs szükség laboratóriumi vagy tesztelési környezetre. A szoftver a nyilvánosság számára elérhető, és valós idejű környezetnek tekinthető
Hosszú végrehajtási ciklusra lehet szükség az alfa-teszthez	Csak néhány hét végrehajtásra van szükség a béta teszteléshez
A kritikus problémákat vagy javításokat a fejlesztők azonnal megoldhatják az Alpha tesztelés során	A legtöbb problémát vagy visszajelzést a Bétatesztelésből gyűjtöttük össze a termék jövőbeli verzióiban
Az alfatesztelés célja a termék minőségének biztosítása, mielőtt áttérne a Bétatesztelésre	A béta tesztelés szintén a termék minőségére összpontosít, de összegyűjti a felhasználók termékkel kapcsolatos véleményét, és biztosítja, hogy a termék készen álljon a valós idejű felhasználók számára.

A béta tesztelés típusai

A szoftvertesztelés során különböző típusú béta tesztek léteznek, ezek a következők:

Hagyományos béta tesztelés: A terméket a célpiacra terjesztik, és minden szempontból összegyűjtik a kapcsolódó adatokat. Ezeket az adatokat termékfejlesztésre lehet használni.

Nyilvános bétatesztelés: A terméket online csatornákon keresztül nyilvánosan kiadják a külvilágnak, és bárkitől begyűjthetők az adatok. A visszajelzések alapján a termék fejlesztésére van lehetőség. Például, Microsoft végrehajtotta a legnagyobb béta tesztet az operációs rendszeréhez – Windows 8, mielőtt hivatalosan kiadná.

Technikai béta tesztelés: A terméket kiadják a szervezet belső csoportjának, és visszajelzést/adatokat gyűjtenek a szervezet alkalmazottaitól.

Fókuszált béta: A termék piacra kerül, hogy visszajelzéseket gyűjtsön a program egyes funkcióiról. Például a szoftver fontos funkciói.

Megjelenés utáni béta: A terméket kiadják a piacra, és adatokat gyűjtenek a termék jövőbeli kiadásához szükséges fejlesztések érdekében.

A tesztelés fázisai

Az alfa- és béta-teszteket jellemzően „gyári” szoftverek vagy termékorientált cégek végzik. A termékvállalatok tesztelésének fázisai jellemzően különböznek a szolgáltatás-orientált szervezetektől. A következő a termékgyártó cégek által elfogadott tesztelési szakasz

Alfa előtti:- A szoftver egy prototípus. A felhasználói felület kész. De nem minden funkció készült el. Ebben a szakaszban a szoftver nem kerül közzétételre.

Alpha: A szoftver közel áll a fejlesztéshez, és belső tesztelve van a hibák/problémák szempontjából

beta: A szoftver stabil, és korlátozott felhasználói kör számára elérhető. A cél az, hogy vásárlói visszajelzéseket kapjanak a termékről, és ennek megfelelően módosítsák a szoftvert

Kibocsátási jelölt (RC): A Bétateszt visszajelzései alapján Ön módosítja a szoftvert, és szeretné kipróbálni a hibajavításokat. Ebben a szakaszban nem akar radikális változtatásokat végrehajtani a funkcionalitásban, csak ellenőrizze a hibákat. Az RC a nyilvánosság számára is elérhető

Kiadás: Minden mű, szoftver nyilvánosságra kerül.

Megjegyzések: A fentiekben a tesztelési szakaszok szabványos definíciója látható, de a marketing felhajtás érdekében a vállalatok kombinálják az olyan szakaszokat, mint az „alfa béta előtti”, „béta előtti” stb.

Belépési kritériumok az alfateszthez

• Szoftverkövetelmények dokumentuma vagy Üzleti követelmények specifikációja
• Tesztesetek az összes követelményhez
• A szoftveralkalmazást jól ismerő tesztelőcsapat
• Test Lab környezet beállítása
• A minőségbiztosítási összeállítás végrehajtásra készen
• Tesztkezelő eszköz tesztesetek feltöltésére és hibák naplózására
• Nyomon követhetőségi mátrix hogy minden tervezési követelménynek legyen legalább egy Teszt eset ez igazolja

Kilépési kritériumok az alfa teszteléshez

• Az összes tesztesetet végrehajtották és sikeresen teljesítették.
• Minden súlyos problémát meg kell oldani és le kell zárni
• A vizsgálati összefoglaló jelentés kézbesítése
• Győződjön meg arról, hogy nem tartalmazhat több további funkciót
• Jelentkezzen be az Alpha tesztelésbe

Belépési kritériumok a béta teszteléshez

• Írjon alá egy dokumentumot az alfa-tesztelésről
• A szoftver béta verziójának készen kell lennie
• A környezet készen áll a szoftveralkalmazás nyilvánosságra hozatalára
• Eszköz a valós idejű hibák rögzítésére

Kilépési kritériumok a béta teszteléshez

• Minden nagyobb és kisebb kérdés lezárva
• A visszajelzési jelentést nyilvánosságtól kell készíteni
• Bétateszt összefoglaló jelentés kézbesítése

Az alfateszt előnyei

• Jobb rálátást biztosít a szoftver megbízhatóságára a korai szakaszban
• Segít szimulálni a valós idejű felhasználói viselkedést és környezetet.
• Észleljen sok showtoppert vagy súlyos hibát
• Képes a tervezési és funkcionalitási hibák korai felismerésére

A béta tesztelés előnyei

• Csökkenti a termék meghibásodásának kockázatát az ügyfél érvényesítésével.
• A béta tesztelés lehetővé teszi a vállalat számára, hogy tesztelje az infrastruktúrát a bevezetés után.
• A vásárlói visszajelzések révén javítja a termék minőségét
• Költséghatékony a hasonló adatgyűjtési módszerekhez képest
• Jóindulatot teremt az ügyfelekkel és növeli az ügyfelek elégedettségét

Az alfa tesztelés hátrányai

• A funkcionalitás nem tesztelhető részletesen, mivel a szoftver még fejlesztési szakaszban van. Néha a fejlesztők és tesztelők elégedetlenek az alfatesztelés eredményeivel

A béta tesztelés hátrányai

• A tesztkezelés probléma. Más tesztelési típusokhoz képest, amelyeket általában egy vállalaton belül, ellenőrzött környezetben hajtanak végre, a béta tesztelést a valós világban hajtják végre, ahol ritkán van ellenőrzés.
• A megfelelő béta felhasználók megtalálása és részvételük fenntartása kihívást jelenthet

Az alfa- és béta tesztelés mítoszai

Tévhit: Az alfa- és béta tesztelést túl későn hajtják végre a tesztelés életciklusában ahhoz, hogy előnyt érdemeljenek

Igazság: Az alfa- és béta tesztelés segít kiemelni a szoftveralkalmazással kapcsolatos alapvető problémákat, és visszajelzést ad a felhasználóknak.

Tévhit: Ugyanazt a típusú tesztelést végzik az alfa- és béta-tesztelésben, és ezek nem különböző forgatókönyvek

Igazság: Az alfatesztelést laboratóriumi környezetben végzik, míg a béta tesztelést valódi felhasználók végzik, akik valódi problémákról számolnak be első kézből származó tapasztalatok alapján. Mindkét forgatókönyv rendkívül eltérő.

Tévhit: A béta típusú tesztelés nehéz és időigényes

Igazság: A béta tesztelésnek időre/tapasztalatra van szüksége ahhoz, hogy a legtöbb értéket elérje. De az általa nyújtott adatok/visszajelzések felbecsülhetetlen értékűek.

Tévhit: A béta tesztelés kevés hasznos adatot generál, vagy egyáltalán nem

Igazság: Egy sikeres Bétateszt rengeteg értékes információt generálhat, amelyet egyébként nehéz laboratóriumi környezetben beszerezni.

Következtetés

A Szoftverfejlesztésben nem számít, hány tesztet hajt végre, hány hibát öl meg, a szoftvere használhatatlan, ha a végfelhasználóknak nem tetszik. A béta tesztelés (a görög ábécé második betűje) segít hiteles visszajelzést adni a szoftverről a valódi felhasználóktól.

Az alfatesztelés (a görög ábécé első betűje) segít a valós idejű felhasználói környezet szimulációjában, mielőtt a szoftvert béta tesztelésre küldené, és segít egy stabil szoftverjelölt kialakításában, amely alkalmas a Bétatesztekre.

Az alfa- és béta tesztelés nélkülözhetetlen a tesztelés életciklusában.